A felhő műhelyében

Mikijozsa•  2022. február 20. 17:03  •  olvasva: 168

A felhő műhelyében kalapács
se ütlegel vastartályt, se leöntő
nem babrál hogy csengve-bongva lazán
bodorítsa a párát, mint egy festő.

Csak úgy érzésből, mintha értené
világfájdalmunk, ködöt ont lihegve;
szinte önfeláldozásnak venné -,
ha nem köhögne közbe -, és keresztbe.

Mű a felhő mert ma ez a divat -,
kitudja később milyen lesz; haladjunk;
sötétítőt az ablakra ne rakj.

Ugyanis hamarosan mind megtudjuk -,
mi Lopföldön lakunk, lop itt az is
ki nem akar -, finnugrásunk rómais


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2022. február 21. 20:39

@Törölt tag: :)

Törölt tag2022. február 21. 15:05

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2022. február 21. 12:30

@kevelin: igy van addig mind ugrottunk át a román kerítésen hogy a végén, biza, római lett belőlünk ez van köszi szavaid

Mikijozsa2022. február 21. 12:28

@Törölt tag: vigyázz mert ha úszik akkor az szirén és nem rénszarvas, na mindegy köszi szellemes megjegyzésed

Mikijozsa2022. február 21. 12:27

@Andicsek: minden olyan álszent, hát az biza, s a római mindig rablásból élt - nem mondgyák ezt senkinek - mintha nem tudnánk :) köszönöm elismerő szavaid

Mikijozsa2022. február 21. 12:25

@Törölt tag: egyetértek kedves Mária és küszönöm hogy olvastál

Törölt tag2022. február 20. 19:36

Törölt hozzászólás.

Andicsek2022. február 20. 19:11

Mintha minden olyan álszent lenne
Mintha a felhőkön ülve, néznénk le és elhinnénk mindazt mit látunk.
Lopföldön élünk :) úgy ugrunk,mint a rómaiak.

Nagyszerű vers, kedves Miklós!
Barátsággal és szeretettel Andi

Törölt tag2022. február 20. 17:38

Törölt hozzászólás.

kevelin2022. február 20. 17:35

finnugrásunk rómaias nagyon jó

Törölt tag2022. február 20. 17:30

Törölt hozzászólás.