egykori szerelmesek

Szia Drága!Búcsúzom!

 

Még él testem…szívtelen…lelketlen…kegyetlen…

Szemem,mely egykor csillogott…most színtelen…fénytelen…

Mit köröttem látsz…már nem szerelmes csillogás…nem az a régi tűzvarázs…

csak rólam visszaverődő tükörjég ragyogás…

Szívemet kitéptem s jó messzire dobtam…sosem találod meg…hever csak a porban…

de jó helyen ott van…

Lelkem sincs már…elszállt…

meggyötörted…összetörted…végül elengedted…

Jeges táj lett életem…s az érzést is neked köszönhetem…Isten veled egyetlenem…

Nem találkozunk már többé ez életben…

Várlak majd odaát,de ne siess nagyon…hogy sokáig élj és boldog légy én azt akarom…

Most hát búcsúzom végleg…

de ne felejtsd:Szerettelek Téged!