Holdsugar blogja

kimondhatatlanul...

a távolban színes tömeg.
vérző agysejt figyel:
miért mentél így el?
megint karcol a magány,
tolong bénító szöveg.
egy fémes kehely gurul.
üres szekrény a világ:
hová szállnak az imák?
újra reám ront némaságod,
három árnyalak tunyul:
megyek előre árván,
csendben, kimondhatatlanul...
 
2011. július 2.

(Megadott szavakból: gurul, tolong, színes, vérző, három, ront, kehely, karcol, megint, szekrény)

Idén is ezzel a verssel kívánok Sok Boldog Névnapot minden Lászlónak!

http://www.poet.hu/vers/47424

Szeretettel:
Holdsugár

Szaggatott felezővonal létem:
lelkem úgy fázik a nyárban,
mint testem hideg télben.

***

Záróvonal repeszti szívem:
poros kerekek tapodják
és megfestik az ívem.

***

Stop táblák állják utam:
mint súlytalan fekete keresztek
az álmom gondtalan suhan.

2011. tavasz

Köd

Tejfehér ködben
eltűnő világ:
misztikus udvar,
támolygó nyitány.
Láthatatlan
plasztik-terem
a távolodó jelen,
sikoltó torony
roskadozó perem.
Egy arc tekint
a magasból,
leszállni próbál
az este:
nem sejti még
ez lesz a veszte.

Köd

Tejfehér ködben
eltűnő világ:
misztikus udvar,
támolygó nyitány.
Láthatatlan
plasztik-terem
a távolodó jelen,
sikoltó torony
roskadozó perem.
Egy arc tekint
a magasból,
leszállni próbál
az este:
nem sejti még
ez lesz a veszte.

2011. január 29. (február 1.)