Holdsugar blogja

(Egyegészséges embernek 1000 vágya van, a betegnek viszont csak egy, hogy meggyógyuljon. Tudom, hogy az emberek 97%-a nem fogja ezt státuszként kitenni. De ha egy vagy a fennmaradt 3%-ból, tedd ki legalább egy órára azokért, akik rákban haltak meg és akik még harcolnak ellene...)

Mint fákon a fagyöngy

Mint fákon a fagyöngy,
Elpusztítja lassan, átszövi testedet,
Jön, nem néz semmit, elviszi életed.
A fagyöngy türelmes, először egy,
Majd kettő, végül már száz...
Addig, addig, míg elemészti a fát.
S te nézel, hová lett a nagy fa,
Hová lett sok száz ember?
Mint a fagyöngy, a rák is pusztít,
Óh, mennyi lelket ontott már ki.
Néha hirtelen, oly váratlanul,
Észre sem veszed, s a lét halálba borul.
Elillan az élet vidám fátyla,
Elborul minden sötét gyászba.
S mindez csendben, mély fájdalmak között
Szomorú némaságban, kedves falak mögött.
Egy utolsó erőfeszítés, s megint pusztított,
Új embereket a sírba taszított.
Mikor ér véget-e szenvedés,
Mikor nem lesz veszélyeztetve se ő, se én?
Oly szörnyű tehetetlenül nézni,
Várni, hogy feláll és elindul mégis.
Szól hozzánk, és újra nekünk mesél,
Eltűnik életéből minden szenvedés.
Eltűnik! Óh de milyen áron?
Meghal, nincs többé és már nem látom!

Nagy Edina Holdsugár
(1992. március 3., Nagypapám halála után írtam 17 évesen - tüdőrákban halt meg... :( )

tőrt szúrt...                                        Tőrt szúrt...

...szívembe az este:                                 ...szívembe az este:
faképnél hagyott                                    faképnél hagyott.
hontalan remények                                  Hontalan remények
pislákolnak                                             pislákolnak,
kihunytak a csillagok                              kihunytak a csillagok.
halovány lett a Hold                               Halovány lett a Hold
lelkem akár egy holt                               lelkem akár egy holt.
szívem csak                                            Szívem csak
kötelességből dobban                             kötelességből dobban,
koromfekete réten                                  koromfekete réten
ezernyi fűszál lobban                             ezernyi fűszál lobban.
szinapszisaim                                          Szinapszisaim
összegubancolódva                                 összegubancolódva
tűrik hiányod                                          tűrik hiányod,
világűrnyi távolban                                  világűrnyi távolban
fénynyalábokat látok:                             fénynyalábokat látok:
- gyertek közelebb -                                - gyertek közelebb.

2010. október 12.

(Nem tudom eldönteni, hogy ehhez a vershez a központozott vagy a központozás nélküli verzió illik-e jobban, ezért feltettem mindkettőt, véleményetekre várva...)

Gesztenyébe kódolt

Kódolt világunkat
egy gesztenyébe zártam.
Örök-gyerekként hiszek
megváltó-csodákban:
’holnap’ melletted ébreszt
selymes napsugár,
kezed kezemben:
mosolyogva nézem
tükörképem
tengerkék szemedben.

(Nem leszek többé ’árva’:
valóra válik
két tiszta lélek álma.)

2010. szeptember

Zip-fájl

Egy rejtett mappába mentett
zip-fájl vagyok gépeden.
Ha rám találsz: kicsomagolsz.
Miénk a végtelen…

2010. szeptember 25.

(stílszerűen "rejtett" - kéretik kijelölve olvasni)

Elfelejtett...

Elfelejtett jelszó vagyok:
valamely felhasználónevedhez tartozó
homályba-vesző titkos kód.

(Kérsz egy jelszó-emlékeztetőt:
most már emlékezni fogsz rám?)

2010. szeptember 23.