A hold másik oldala
ZeneHomeopátia:)
Mert köd, az van:)
Már megint egy nóta
Olyan ez a világ, mint egy kopott kerék,
hogyha gázt adok, csak gumiszag, és leég.
Olyan ez a világ, mint az olaj, fárad,
a MÉH sem fizetne érte jó nagy árat.
Olyan ez a világ, mint egy ócska paplan
bármerre nyújtózok, kilóg a lábujjam.
Olyan ez a világ, mint egy száraz kifli,
morzsába még jó lesz, le kéne reszelni.
De ha felcukkolod magad azon, hogy
elsőre nem jött be az élet, a karma csak
egy sanda mosollyal intézi a tétet,
bedob a kerékbe, megteszed a hatost,
megint lekésed az utolsó villamost.
Kéne
Kéne írni valami tökegyszerű dalt,
de olyat, mint a faék,
ami behatol a bőröd alá, és az
utcán dúdolják nénikék.
Pálmafák lennének benne,
és egy frankó sziget
a szálloda portása hozná
a kevert wiszkiket.
Mólók között a kapitány is
nagyokat csettintene.
Mikor a hangszóróból üvöltöm:
csak te ne, te ne, te ne.
Majd egyszer megírom, és
hátradőlök simán,
mert holnap lesz a mából
a világ teraszán,
aztán várom a jeled, hogy
az üzenet megérkezett.
Kéne írni valami tökegyszerű dalt,
ami hatnyolcados,
hogy fütyülhessék a bácsikák, mert
majdnem dallamos,
vágynék benne egy égi testre, amit
ellepnek rajban az ufók.
Azt játszaná a Hold nekem, hogy
egyszerre kifli és pufók.
Az űrhajóról még Jurij is
erre integetne,
mikor kilövik majd egy évfordulón
a zűrös végtelenbe.
Majd egyszer megírom, és
hátradőlök simán,
mert holnap lesz a mából
a világ teraszán,
aztán várom a jeled, hogy
az üzenet megérkezett.
Hárommajom
Hajnali sötétben tapogatok,
a kávém lassan fő,
elfogyott a cigi a boltban,
és szakad az eső,
lerobbant a busz a sarkon,
egy fogatlan fickó rám kacsint:
Kézcsókom, jó a sapkája,
hova rohan már megint?
Szóval ez is egy olyan nap,
ma se leszek boldogabb,
de ezt a kavicsot még
felrúgom az égre,
és teszek egy ötvenest
a zenegépbe.
Nem kelek fel három napig,
ágyba kérem a reggelit,
se nem hallok, se nem látok,
hárommajom bugit játszok.
Írnom kéne egy á-t,
és négy-öt bé pontot,
húrozni a gitárt,
mit az idő elrontott,
de már megint kifelé
lógok a képedből -
vagy túlzottan bele,
színezed a sarkát:
piros, vagy fekete?
Szóval ez is egy olyan nap,
ma sem leszek boldogabb,
de ezt a kavicsot még
felrúgom az égre,
és teszek egy ötvenest
a zenegépbe.
Nem kelek fel három napig,
ágyba kérem a reggelit,
se nem hallok, se nem látok,
hárommajom bugit játszok.