Plútólány

fényképek. hiába várt álomvilág.

megszólít és leigáz.

frekvenciák.

imák.

 

fényképed. keretbe zárt kivagyiság.

polcra tett könyvek során

berezonál

imád.

Buta vagy.

Egy másik felhőn

rendezkedsz vakon.

Tényleg azt hitted,

alattad vagyok, s te felettem?

Takarózz a szennyesemmel,

ez jár neked, nem több.

Érezd a mocskot,

a viseltes ruhaszagot.

Vergődsz?

Tudom, mit érzel.

A poklok kínját állod,

azt gondoltad, irigykedem?

Majd lenézek rád,

és jobb kedvem lesz egyből.

Tépd csak a szárnyad,

hadd lógjanak a cafatok.

Én vagyok, aki voltam,

és az is maradok.

Te viszont...

ostoba bukott angyal,

rizsfogú szánalom.

Körberajzolom lelked,
Kiszínezem, ha hagyod.
Üstökös csóvája arany sebet szúr,
Fénye csíkot húz az égen,
Az ezüst Hold kérlel.
Ablak előtt állok,
Lila krétát szorít markom,
Csonkig porlasztom a papíromon.

Benned él a rózsaszín Éden,
Mert így akarom.

Életem első felnőttkori verse. Az első, ami főoldalon megjelent. Most idehoztam. Szerintetek milyen? Szerintem olyan kis... izé, tapogatózós... jé, ez most egy vers lett? Félve töltöttem fel, és persze ugyanakkor állati büszke voltam rá, hogy verset írtam. :D Egy kedves ismerősöm volt akkoriban jelen itt, a Poet oldalán. Őt akartam elkápráztatni vele. Rhorer Viktornak hivják... Viktorral több közös is volt/van bennünk, egy másik pl. a zene iránti szeretetünk. Azóta belőlem is költőcske lett és mi még mindig együtt énekelünk. Viktor verseit a főoldalon találjátok. Ezt a verset azt hiszem neki ajánlhatom. Jó barátsággal!!!!! :)

Szép napot Mindenkinek. 

Klassz volt kicsit nosztalgiázni. :)

tömbbe zárt magány-
széttört csókokat farag
a kőszívekbe