Helyesírási kérdések
Hogy mik vannak!
Használja, akinek van kedve rá:
http://irjhelyesen.hu/tollbamondas.php?inditas=1
Változások a helyesírási szabályokban
http://www.nyest.hu/hirek/mi-valtozik-az-uj-helyesirasi-szabalyzatban
Kiemelve a fontosabb változásokat a cikkből:
1. Kötőjelek
Az új szabályzat egyik legpozitívabb vonása, hogy bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak, de csak két összetételi tagból állnak.
alumínium-megmunkálás ill. alumínummegmunkálás
A korábbi szabályozás szerint korábban a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó.
Mariann-nal
A korábbi CIB bank helyett a CIB-bank írásmódot kell majd alkalmaznunk.
2. Kisbetű, nagybetű...
A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk” (189. c) – ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül.
Mozik és a vendéglátóipari egységek neveit lehet nagybetűvel írni: Odeon Mozi, Holló Söröző
Sőt, a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel.
3. Toldalékolás
a helyesírás eddig csak a dühvel alakot fogadta el, ezután viszont elfogadható lesz a dühhel alak is.
A jövőben azonban a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem.
Változik a számok toldalékolása is. Eddig csak úgy írhattuk azt, hogy elsején, hogy 1-jén, viszont ezentúl az 1-én is helyes lesz. E mellett az elsejei nyomán az elsej(e)i írható lesz 1-j(e)i és 1-(e)i alakban is.
a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a -szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű!!!
4. Rövidítések és egyebek
A római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem).
Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz.
Az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.
A tíz leggyakoribb helyesírási hiba
A tíz leggyakoribb helyesírási hiba
A magyar helyesírásnak is megvannak a maga nehézségei. Az eduline oktatási hírportál tanárok segítségével összegyűjtötte a tíz leggyakoribb helyesírási hibát. Mi pedig megkíséreljük elmagyarázni, hogy a szabályzatból hogyan következik a helyes írásmód.
http://www.nyest.hu/hirek/a-tiz-leggyako ribb-helyesirasi-hiba
Magyar helyesírási nehézségekről már többször írtunk olvasóinknak. Legutóbb például arról értekeztünk, hogyan befolyásolja az angol helyesírás a magyart – az angol nyelvre optimalizált helyesírás-ellenőrzők, a gyakran angolosan leírt szavak révén. És ugyan tudjuk, hogy nincs olyan nehéz dolgunk a helyesírás terén, mint például pont az angoloknak, azért a magyar helyesírásnak is megvannak a maga mumusai.
Az eduline nemrégiben magyartanárok segítségével összeállított a leggyakoribb helyesírási hibák tízes listáját. Az általuk megkérdezett középiskolai tanárok szerint az összetett szavak, a dátumok és a földrajzi nevek helyesírása tartozik a legnehezebbek közé, a listában azonban nemcsak ezekhez a típusokhoz tartozó alakok vannak, hanem magánhangzó-hosszúság, összeolvadás és j–ly kérdés is. Az alábbiakban a tíz leggyakoribb hibát, illetve a helyes alak írásmódját magyarázzuk el. (Mindig megadjuk hivatkozásként A magyar helyesírás szabályaiban (AkH.) szereplő szabály számát.)
1. helyes: Árpád híd – helytelen: Árpád-híd
A problémakör a földrajzi nevek helyesírása; a helyzetet megnehezíti, ha több tagból áll a földrajzi név. Ebben az esetben általában csak két lehetőség van: a különírás és a kötőjeles írásmód. Az akadémiai helyesírási szabályzat szerint a természetes földrajzi képződmények neveit (tó, folyó, hegység stb.) kötőjellel, a közterületek neveit pedig külön írjuk. Így a híd utótag ugyanabba a típusba tartozik, mint az utca, a tér és a megye. A hidak között kivételt képez a Lánchíd, amit egybeírunk, mert – szól a magyarázat – ez a hídnak a típusára utal, és az vált önállóan tulajdonévvé, a híd teljes neve: Széchenyi lánchíd. (L. Akh. 182.)
2. helyes: április 1-jén – helytelen: április 1-én
Klasszikus probléma a dátumok helyesírása is; különösen gyakori az elsejével kapcsolatos bonyodalom. Két buktatója van a dolognak. Az egyik az, hogy a dátumok esetében nem teszünk pontot a toldalékolt sorszámnév után, tehát:
2012. április 2.
de:
2012. április 2-án és nem 2012. április 2.-án
A másik, hogy az elseje alak rendhagyó: nem azt mondjuk, hogy egyedike (ahogyan van másodika, harmadika, negyedike stb.), hanem azt mondjuk: elseje. Ezért kell másképp toldalékolni a számos alakban is, így kerül bele az elseje -j-je, ami az -én toldalékkal együtt: -jén-ként kapcsolódik a számhoz. (L. AkH. 296.)
3. helyes: időjárás-jelentés – helytelen: időjárásjelentés
Az időjárás-jelentés szó tipikus példája annak, amikor könnyű eldönteni, hogy ez összetétel egybe- vagy különírandó. A hat szótagos szabály érvényesül itt: a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel írjuk a két fő összetételi tag határán. Ennek is van azonban több buktatója. Az egyik az, hogy mit jelent a hat szótagnál hosszabb? – Azt, hogy hat szótagúig egybe lehet írni, hét szótagtól külön. A második buktató az, hogy ez kizárólag a kettőnél több tagból álló összetételekre vonatkozik; a kéttagúak lehetnek akármilyen hosszúak, egybeírjuk őket. A harmadik buktató pedig a tagolás. Szerencsére az idő + járás + jelentés összetételben ez nem kérdéses, biztosan nem idő-járásjelentés, hanem időjárás-jelentés. (L. AkH. 138.)
4. helyes: higgy – helytelen: higyj
Ennek a szóalaknak a helyesírásában a kiejtés és a szóelemzés elve jöhet szóba mint vezérlő fáklya. Lássuk a szóelemzést! A hisz igének sokféle tőváltozata van: hit, hiszem, hittem, hinni fogom, hinném, higgyem. Már ebből a sorból is látható, hogy nincs gy-re végződő alak csak a felszólító módban; a tövekben közös a hi- alak. A hisz nem olyan tehát, mint a hagy ige, amelynek esetében több alakban is megjelenik: hagyom, hagytam, hagyni fogom, hagynám, hagyjam. Tehát valójában a szóelemzés ugyanúgy segít, ahogyan a kiejtés. (Ld. AkH. 43.)
5. helyes: húsvét – helytelen: Húsvét
Külön szabály szerint az ünnepeket és a nevezetes napokat kisbetűvel kezdjük. Így a karácsony, a húsvét, az anyák napja stb. mind-mind kisbetűvel kezdődnek. Megtévesztő lehet, hogy a különböző köszöntésekben, üdvözlő kártyákon sokszor nagybetűvel szerepelnek ezek a szavak. (L. AkH. 145.)
6. helyes: nyitva tartás – helytelen: nyitvatartás
Az egybe-különírásnak ez már egy nehezebb esete. Itt ugyanis arról van szó, hogy a szerkezet szinte állandósult ebben a a formájában, a két tagja nem visel külön hangsúlyt, tehát ez az alak fonológiailag összetételként viselkedik. Azonban a szerkezetnek nincs speciális jelentése, mint pl. a tűzrőlpattant szó esetében, ahol az összetétel jelentése más, mint a tűzről pattant szószerkezet jelentése. (L. AkH. 95.)
7. helyes: kulturális – helytelen: kultúrális
A hiba forrása könnyen megtalálható: a kultúra hosszú ú, a kulturális alakban azonban az ú lerövidül. Kiejtés alapján nehéz eldönti: hosszan és röviden ejtve is hallható. Így nincs jobb ötletünk: meg kell jegyezni.
8. helyes: muszáj – helytelen: muszály
Az ly és a j helyesírási megkülönböztetésen nincs sok magyaráznivaló: jobb híján ezt is meg kell jegyeznünk, hogy melyik szót milyen j-vel írjuk, ugyanis a hangzásuk alapján – a köznyelvben – nem tudunk különbséget tenni. A muszáj esete azért kritikus, mert különösen gyakori az ly-os írásmód. A Google keresőjébe ly-nal gépelve a szót, 607 ezer találatot kapunk, ami jóllehet jóval kevesebb, mint a közel négymillió találatot adó helyes alak, mégis rengeteg.
9. helyes: New York-i – helytelen: new yorki
Szintén a földrajzi nevek témaköréhez kapcsolódó, igen nehéz példa. Ebben az esetben a tulajdonnév több tagból áll, és ezeket az alapformában külön írjuk: New York. A helyesírási probléma az, hogy az -i melléknévképző megváltoztatja-e a nagy kezdőbetűt. Ebben az esetben, amikor az alapalak is kéttagú és a magyarban is megtartjuk az idegen nyelvű írásformát: nem, és ilyenkor kötőjellel kapcsoljuk hozzá a képzőt. (L. AkH. 217.)
10. helyes: összevissza – helytelen: össze-vissza
Ezekkel az úgynevezett mellérendelő szókapcsolatokkal kapcsolatosan egy fő szabályt érdemes megjegyezni. Ha az összetételi tagokat külön toldalékoljuk, akkor kötőjellel írjuk a kapcsolatot: süt-főz, sütöttem-főztem. Ha azonban a tagokat csak az összetétel végén toldalékoljuk, akkor egybeírjuk: búbánat, búbánatot. Az összevissza alakot persze nehezen tudjuk toldalékolni, de azért lehet ilyen mondatot alkotni:
Kérek egy önéletrajzot, de egy rendeset küldj, ne egy olyan összevisszát!
Mindezek alapján tehát az összevissza szoros összetételnek minősül és egybeírjuk. (L. AkH. 100.)