Mikor áll "d", mikor "dd" az ige végén?

Találtam egy remek cikket, szeretettel ajánlom fgyelmetekbe.

Áldd-öld-hozd-küld-toldd-told

2010. február 18.

Gyakran vannak problémák abból, hogy vajon egy vagy két d kell-e egy ige végére. Arra gondoltam, elmagyarázom. A helyzet az, hogy borzasztóan egyszerű.

Ezek az igék felszólítások. Hozd ide, told meg, emeld föl. Csak egyvalakinek lehet mondani (mert ha több embernek mondjuk, akkor hozzátok, toljátok), és csak olyannak, akit tegezünk. Röviden nevezhetjük te csináld módnak, ami nem egy nyelvészeti szakkifejezés, de éppen azért.

A szabály: a felszólító módot csak egy d jelöli. Mindig. Ha féláron adják, akkor is csak egyet használunk belőle.

Viszont vannak igék szép számmal, amik önmagukban d-re végződnek. Összeszedtem őket, tessék a listájuk:

ad akad áld alvad apad árad bágyad biggyed borzad bököd csikland csügged dagad dermed duzzad dülled ébred éled enged eped ered erjed ernyed esd fakad fárad fecskend fed fedd feled fittyed fogad fold fonnyad forrad föd förmed fullad fülled gebed gennyed gerjed görbed görnyed guvad gyullad halad hamvad hasad heged hervad higgad hord horgad horpad ijed imád izzad kémked képed kérd kezd kókad korhad kornyad köpköd kushad küld küzd lábad lankad lappad lázad lohad lottyad löttyed lyukad mállad marad mélyed mered mond nyuvad okád old olvad öklend örvend pilled pirkad porhad porlad poshad puffad pukkad püffed ragad reked reped réved riad rohad roskad rothad sápad sarjad senyved serked sikkad sorvad suvad süllyed süpped száguld szakad szalad szárad szed széled szenved szid szikkad szörnyed szunnyad tagad támad tapad tapod terjed tesped téved tikkad told töpped tud véd vénhed vigad virrad zsibbad

Azt hiszem, az utolsó ige jól mutatja, mit érzünk ennyi ige után, de azért érdekes lista. Nekem eddig föl se tűnt, hogy a -d végű igéknek milyen nagy hányada jelent valami negatív dolgot.

Isten ments persze ezt a listát megtanulni. Aki tud magyarul, egyből tudja, hogy egy ige -d-re végződik-e vagy sem, csak nem a te csináld módba kell tenni őket, hanem valami másba. Tessék négy ige: küldd, vágd, mondd, lásd. Tegyük őket valami más módba: küldöm, vágjátok, mondanak, látom. Kettőben még mindig van d, megjelöltem őket zölddel, ezek tehát -d végű igék, vagyis te csináld módban kapnak egy plusz d-t, az összesen kettő: küldd el a levelet, mondd meg a telefonszámodat.

A másik két igében nincsen d, ha más módban állnak, ezek tehát nem -d végű igék. Vagyis te csináld módban kapnak egy d-t, az összesen egy: vágd el a szalagot, lásd a mellékelt ábrán.

Akad egy-két ravaszdi eset. Van a listában egy ige, ami már önmagában is két d-vel van, a fedd, egy ritka ige, azt jelenti, korhol, leszid. Egy d-vel fed, vagyis betakar. Természetesen ez utóbbi te csináld módban megkapja a második d-t, a fedd viszont nem kap harmadikat, tehát egyformák lesznek: befedem a lábast, megfeddem a gyereket – fedd be a lábast, fedd meg a gyereket. Ezt a két igét ebben a módban nem lehet megkülönböztetni, csak a szövegkörnyezetből; ugyanúgy, ahogy önmagában a fogadról se derül ki, hogy ige vagy főnév, egy lóra fogad valaki a versenyen vagy almába mélyeszted a fogad.

Speciális csoportot képeznek a -t végű igék, amiket másképpen ragozunk, de ezekre is érvényes, hogy csak egy d-t kapnak: állít – állítsd, akaszt – akaszd, lát – lásd.

Akkor megfejthetjük a cikk címét. Hat igéből áll, különböző mennyiségű d-kkel. Lássuk.

Áldd. Mivel két d-je van, ez nyilván az áldani ige te csináld módja, áldd meg a mi kenyerünket.

Öld. Ennek csak egy d-je van, ez tehát az ölni ige te csináld módja, öld meg az ellenséget.

Hozd. Ez logikusan a hozni ige te csináld módja, hozd ide a labdát.

Küld. Ennek is csak egy d-je van, de ez nem lehet a külni ige te csináld módja, mert ilyen ige nem létezik. Ez egy kijelentő módú ige, levelet küld.

Toldd. Mivel két d-je van, ez a toldani ige te csináld módja, toldd meg egy lépéssel.

Told. Ennek csak egy d-je van, tehát lehet a tolni ige te csináld módja, told meg a kocsimat, de lehet a toldani ige kijelentő módja is, hozzátold egy métert.

LAttilaD 

 

Forrás:

http://lattilad.org/f/?x=entry:entry100218-022909