Helyesírási kérdések

Marie_Marel•  2015. július 25. 12:45

Nem mindegy - vízhang, vagy visszhang

Nem mindegy:


vízhang - a víz hangja

visszhang - (hosszú esszel) a visszaverődő hang


A magyar helyesírás szabályai
A szóelemző írásmód

A mássalhangzó-rövidülés

60.Ha a toldalékos szó belsejében, az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe, hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat:


alkotó tagok:  vissz + hang
ejtés: viszhang
írás: visszhang 



Marie_Marel•  2015. március 20. 09:19

Egyedi címek (költői művek, stb.) helyesírása

A címek

196. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre.

 – Állandó cím az újságoké, hetilapoké, folyóiratoké. Ezeket az jellemzi, hogy több, sőt sok szám címeként használatosak. 

– Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek, a cikkeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, a zeneműveknek stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést, egyediségre és egyszeriségre törekszik. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget.

 

197. Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük

A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár, Valóság, Nyugat, Kincskereső, Népszabadság; Magyar Nemzet, Az Est, Nők Lapja, Új Tükör, Pest Megyei Hírlap; Élet és Tudomány; stb. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb.

 

A szabályt akkor is követni kell, ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak.A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel.


198. Az egyedi címeket, tehát a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek, képek, szobrok, zeneművek, műsorszámok stb. címét a következőképpen írjuk: 


Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjükSzózat, Hazám, Pályamunkások, Martinász, Álarcosbál, Zenedélelőtt stb. 


A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár, Képes politikai és gazdasági világatlasz, Ember az embertelenségben, A kőszívű ember fiai, Tanulmányok Arany János költészetéről, Hajóvontatók a Volgán, Kis éji zene, Örökzöld dallamok, Kék fény stb. Továbbá: 1916 őszén, IX. szimfónia stb.


199. Ha a címeket szövegbe illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. – Munkácsy képének, a Siralomháznak a betyár a főalakja. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. – Stb.

Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme, hát megleltem hazámat” is. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. – Stb.


200. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában, a Társadalmi Szemlét, a Népszabadságé; a Számadásnak; a Nemzeti dalt, Arany Toldijában; stb. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének, a Szerelem?-nek…; Jókainak „Az arany ember”-e…; Petőfi a Szülőföldemen-ben…; stb.

Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével; pl. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…; stb.

-beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita), Népszava-beli (hirdetés), Magyar Hírlap-beli(közlemény), Orvosi Hetilap-beli (cikk); Odüsszeia-beli (világ), Éjjeli menedékhely-beli (alakok); a Kritika-féle folyóiratok, Új Tükör-szerű hetilap; stb.

 

Forrás: A magyar helyesírás szabályai

Magyar Tudományos Akadémia
(A tulajdonnevek írása)

 

http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_tulajdonnevek_%C3%ADr%C3%A1sa

Marie_Marel•  2015. február 28. 18:15

nem mindegy (kemény kötésű - keménykötésű)



 

kemény kötésű beton - Ha két különálló szóból álló minőségjelzős kapcsolat (jelzős szerkezet) második tagja -i, -ú, -s, -nyi stb. képzőt kap, külön írjuk.

 

keménykötésű (legény) - Ha jelentésváltozás történik (önálló jelzővé válik), egybeírjuk.

Marie_Marel•  2014. december 31. 15:30

BÚÉK!!!

Stílszerűen, a jelenlegi egyetlen helyes rövidítéssel kívánok minden kedves poetes társamnak Boldog Újévet:






BÚÉK!!!


_____*######*______________________________ 
____*##########*____________________________
__*#############*___________________________
__*##############*_____________*###*_______
_*################*_________*#######*______
__*################*_____*###########*______
__*################*___*#############*______
___*################*_*##############*______
____*################################*______
______*##############################*______
_______*############################*_______
________*##########################*________
__________*#######################*_________
___________*####################*___________
____________*##################*____________
_____________*###############*______________
_____________*#############*________________
_____________*############*_________________
_____________*##########*___________________
_____________*########*_____________________
_____________*#######*______________________
_____________*#####*________________________
____________*####*__________________________
____________*###*___________________________
____________*#*_____________________________
____________________________________________
____________________________________________
____________________________________________
___________$$$_________$$$_________________
__________$$$$$_______$$$$$_______________
__________$$$$$_______$$$$$______________
___________$$$_________$$$______________
_______________________________________
________$___________________$_________
________$$_________________$$________
_________$$$_____________$$$________
___________$$$$$$$$$$$$$$$_________
_________________________________






(Az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött 
BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.

Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/mi-valtozik-az-uj-helyesirasi-szabalyzatban)

Marie_Marel•  2014. december 10. 10:47

Nem mindegy (vízhang - visszhang)



vízhang: az egyenlő a csobogással, ugyebár? (De ez is inkább "a víz hangja" leírással írható le helyesen. Semmiképp nem egyenlő azonban a visszhanggal!!!)


visszhang: a visszaverődő hangot visszhangozza pl. a Tihanyi visszhang.


Egyre gyakrabban találkozom a visszhang helytelen írásával, így talán érdemes ezt is megemlíteni...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom