Anyanyelvünk, a mostoha!

helszlo•  2015. november 14. 09:13

Fényes napunk felsugárzott új világunk hajnalán,

"Ember - e szó büszkén hangzik" - mondta Gorkij hajdanán.

Ember ma már nincsen nálunk, legföllebb ha gazember

Van helyette ürge, ipse, pasas, pasi, pasinger,

Manusz, mandró, mangár, muki, muksó, muksi, apafej,

Hapsi, hapek, gádzsó, bádzsó, kani, kandur, kurájber,

Szivar, mókus, csóró, csávó, fószer, apus, tata, krapek,

Pacsmag, pali, palimadár, pofa, pacák, pók meg pacek.

 

Volt itt régen szép menyecske, kisasszonyka, hajadon,

Ma már csaj van, spiné, spinkó, pézsma, tojó, amazon,

Csinibaba, szilva, szöcske, szirén, szatyor, kismadám,

Macska, menyét, pulyka, gyöngytyúk, pipi, nyanya, szépanyám;

 

Kocsid járgány, tragacs, kordé, szemétláda, skatulya,

Tupírozott szappantartó, bűzdaráló taliga;

 

Szépre, jóra, kitűnőre azt rebegjük: oltári,

Penge, szuper, állati klassz, baromi jó, haláli;

 

Ami nehéz: rázós, fázós, csomós, cikis, meredek,

 

Hullafrankó bigét smárol Sándor, József, Benedek.

 

Okos férfi ritka nálunk, tengernyi az ostoba,

Olyan, akin nem hagy nyomot tanfolyam, se oskola,

Sok az olyan - gyakran halljuk - kinek esze hézagos,

Hütyü, plömplöm, stupid, bornírt, flúgos, buggyant, kótyagos,

Hígvelejű, golyós, hangyás, hibbant, hibás, ütődött,

Süsü, gügye, lüke, gyagyás, lökött avagy lökődött,

Ügyefogyott, félcédulás, félnótás vagy félkalap,

Blőd, akinek jószerével még a kör is téglalap,

Idióta, abnormális, degenerált, debilis,

Bunkó, balfék, bomlott agyú, balga, bamba, be dilis,

Tökkel csapott, elmegyenge, dinka, dinnye, balfácán,

Bolond, kinek vekkeróra csireg-csörög bal lábán,

Zagyva, szédült, badar, bárgyú, bugris, hólyag, fafejű,

Agyalágyult, tahó, tökfej, tuskó, kretén, féleszű.

 

Jó leány a kis Mariska, csinos, dolgos, takaros,

 

Rosszlányokra bő a lista: utolsó vagy fapados,

Örömleány, sarki csillag, cemende vagy utcalány,

Cafka, cafat, céda, kokott, kéjnő, kuruc, kurtizán,

Feslett, cula, rüfke, prosti, éji lepke, pillangó,

Rima, ribanc, szajha, lotyó, hetéra vagy kisringló.

Kérdésemet nem szeretném véka alá rejteni:

Képernyőnkön mér' kell őket mindig ku-nak ejteni??!

 

"Csudálatos szép magyar nyelv!" - tapsikol egy délnémet,

"Tősgyökeres" magyar szókkal szédíti a nénémet:

Ziherejsz-tű, hózentróger, kredenc, kurbli, puceráj,

Hercig trampli, smucig spicli, fecni, lichthof, kóceráj,

Pacsni, plecsni, cekker, cvikker, stempli, spulni, stampedli,

Strimfli, svindli, sufni, smirgli, hakni, hülzni, stanecli.

 

Pató Pali semmittevő, aluszékony, tohonya,

Nemtörődöm, rest és renyhe (nagykutya a rokona!),

Lomha, lassú, lusta, léha, hanyag, henye, komótos,

Álomszuszék, tétlen, tunya, naplopó és pityókos,

Nem igyekszik, nem törekszik, nem dolgozik rendesen,

Nem fűlik a foga hozzá, nincsen hozzá kedve sem;

Ám szemébe nem ezt mondják, ha az ÜB határoz:

"Pató Palcsi helytelenül viszonyulsz a munkához!"

 

Pápaszemes felszólaló körmondata dagályos,

Panelekből építkezik, ez a módi ragályos:

Nékem az a meglátásom... szűk a keresztmetszetünk...

Jelenlegi időpontban hiánycikket termelünk...

Szükségletek beszerzése lerendezést igényel...

Problémaként jelentkezik szabály közt a kivétel;

Megmondjuk a tagság felé... irányt veszünk előre...

Per pillanat lebeszéljük... sztornírozzuk jövőre...

Kapacitást biztosítunk... beruházást eszközlünk..

Újságokban mindenféle marhaságot leközlünk;

 

Ruha- s cipőféleséget marketolunk önöknek -

Harminc éve, hogy e sémák vissza-visszaköszönnek!

 

Sugárutak csinosodnak, szépülnek a közterek,

aszfalton és hímes réten rügyeznek a közhelyek;

 

Pedáloz egy buzgó mócsing, hat húszassal érkezett,

Most jött le a falvédőről, s tűzközelbe férkezett:

Csókolom a kisztihandját! - Hogy oda ne tipegjek!

Nékem az csak leányálom, hogy kegyeddel kikezdjek!

- Elegáncsos vagy ma este! - Igyekszik a dolgozó!

- Részemről a fáklyásmenet - szól egy hullahordozó.

- Helyes nő ez! - Himlőhelyes! - Szerény, mint az ibolya!

- Lúdtalpa van, szinte gágog! - Mézből van a mosolya!

- Mennyi nő, és mind a másé! - Ez van, ezt kell szeretni!

- Nászéjszakán besegítünk... - Lehet róla fecsegni!

- Ezt a ziccert nem hagyom ki, nem ettem én meszetet,

- Esküszöm az életedre! - Legszebb szó a szeretet!

- Mink itt aztat nem tudhassuk - mórikál egy professzor,

- Nem vagyunk az őserdőben! - int a lánya huszadszor.

- Le vagyok én targiázva! - Ez is jól megaszonta;

- Intelligencs ember vagyok, kéccer fürdök havonta;

- Beleköptek levesembe! - Mint a bolha köhögök;

- Ide azt a rozsdás bökőt! - Én ezen csak röhögök.

- Nem vagyok én Czeizel Endre, hogy az okát kutassam!

- Meséld ám a nénikédnek! - Mondjam-é vagy mutassam?!

- Pattanj, mint a nikkelbolha! - Előállt a kordélyom!

- Szopogasson zsilett pengét! - ajánlja a borbélyom.

 

Csiricsáré beszéd kábít fiatalt meg öreget,

Éjjel-nappal szajkózzuk e falmelléki szöveget,

Anyanyelvünk romlik, kopik, szennyeződik szüntelen,

Közhelyektől lesz a szavunk fakó, szürke, színtelen;

Goromba szó, utcazsargon, irodanyelv fénytelen,

Mit a nyelvhű állampolgár elviselni kénytelen,

Pedig tudjuk, hisszük, valljuk: gazdag nyelv a magyaré,

Rajtunk áll, hogy tiszta, pontos és játékos marad-é.

 

 

Megjegyzés: 

E versezetet Bessenyei Ferenc mondta el Vácott a Madách

Imre Művelődési Házban 1982 június 4-én a III. Humorfesztivál döntőjében.

Elnyerte az Írószövetség különdíját.

A szövegből 10-12 sornyi rész kimaradt (bár a döntőben elhangzott),

mert a szerkesztők úgy ítélték meg, hogy a kelleténél pajzánabb ...


(A szerző sajnos ismeretlen)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2015. november 14. 21:42

Valójában ez a szó. Élő, egy vírus, mert kikapcsolja a kritikát azokból akikben gyenge a megfigyelés.
Ugyanis valójában az élő, aki használja a nyelvet. Ám, ha fordítva mondom s a nyelvet hazudom élő nek. Akkor a beszélő, vagy író szóba sem jöhet. Eltörpül. Annyi jelentőyége sem lesz, mint egy legyecskênek habár sz is zümmög, de nem zümögése élő, hanem ő maga, aki zümmög...hát íg, lesz valsmi homályos...

Mikijozsa2015. november 14. 20:44

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Mikijozsa2015. november 14. 20:44

@Marie_Marel: ó. Legyen élő. Hamár ennyire élezi valaki. Na és mit eszok ebédre? Remélem bablevest

Marie_Marel2015. november 14. 19:52

@petruchio: nekem is fenn van valahol a blogomban. Csak azért hoztam a linket, hogy tudják, nem ismeretlen a szerző. :-)

Marie_Marel2015. november 14. 19:51

Nem áll szándékomban vitázni. Mindamellett szomorúnak gondolom, ha egy versírással foglalkozó ember nem érzi élőnek a saját anyanyelvét, de ez az ő dolga.

Mikijozsa2015. november 14. 18:35

@Marie_Marel: Aranyos vagy, és bár úgy lenne, de szálljunk azért le a földre, mert a nyelv csak egy eszköz, mondok rá egy példát, pl. A te klaviatúrád sem más csak egy eszköz amivel kommunikálsz. A nyelvtan is azt a szabályt rögzíti, hogy a nyelv az emberek közti érintkezés, (kommunikáció)eszköze. Vajon mi lenne, ha a klaviatúrám elkezdene élni és ma arab betűkkel volna hajlandó írni, mondván azt, hogy ő fejlődik és most éppen ez a módi? a régi betűket felejtsem el az már a tegnap betűi, na mit szól ehhez bárki?
Szerintem egy eszköz csak úgy jó, ha megőrizzük, én is tanultam latint, de a tanár nem fogadta el a román szavakat latin helyett, de próbálkoztam, hátha bejön, ám hiába mondtam HOGY AZ IS LATIN. azt FELELTE, egy nyelv sosem változik, hogyha mi nem piszkálunk hozzá, és én azóta úgy gondolom, nagyon is igaza volt.

petruchio2015. november 14. 18:30

@Marie_Marel: már feltettem egészben az Ékes apanyelvünket...:)

Marie_Marel2015. november 14. 18:16

Aki pedig versírásra adja a fejét, annak ez az élő, lüktető, gyönyörű nyelv az "alapanyaga".

Marie_Marel2015. november 14. 18:14

@Mikijozsa: a magyar legalábbis nem "holt" nyelv. Élő bizony. Folyamatosan fejlődik, gazdagodik, változik. Gyönyörű, kifejező nyelv.

Molnar-Jolan2015. november 14. 15:48

Éppen írni akartam, hogy ez már nem mai szöveg, már más a fiatalok szlengje is, persze Bessenyei korában még aktuális volt.
Az viszont már régen föltűnt - minden emancipált felhang nélkül, hogy a nőkre sokkal több becsmérlő szó van, mint a férfiakra.
Aki nem hiszi, próbáljon mindkettőre írni, és látni fogja a különbséget.

Mikijozsa2015. november 14. 15:24

Ne3 értsdetek félre, tisztelem a nézeteiteket, de én nem hiszek egy nyelvésznek sem, ez is olyan,. mint amikor azt írta egy nyelvész, hogy az árpa meg a búza szlovák ertedetú, mire a szlovákok tiltakoztak a legjobban

Mikijozsa2015. november 14. 15:19

@Marie_Marel: miért, talán van keze lába? Van agya? Élő? ez csúsztatás, a nyelv nem ember :)

Marie_Marel2015. november 14. 15:15

@Mikijozsa: a nyelv állandóan változó, élő "valami".

http://mindentudas.hu/el%C5%91ad%C3%A1sok/tudom%C3%A1nyter%C3%BCletek/b%C3%B6lcs%C3%A9szettudom%C3%A1ny/140-nyelvtudom%C3%A1nyok/6047-miert-valtozik-a-nyelv.html

Marie_Marel2015. november 14. 15:10

http://stud-theol.blogspot.hu/2011/01/bencze-imre-ekes-edes-apanyelvunk-1-2.html

Mikijozsa2015. november 14. 14:39

Szép vers és igencsak nagy tiszteletet érdemlő munka - Azonban tudni kellene, hogy a nyelv soha nem változik. Csak a beszélő emberek lesznek trehányabbak, félreértelmezhető a látszat. Jó példa erre a latin nyelv, amelyet - noha van újlatin, mégse keverik össze a régivel, vagy van újgörög, de nem hasonlít a régi göröghöz, Példa, a francia nem is hasonlítható az igazi latinnal. Úgyszintén alakult már újmagyar is, de azért még vagyunk néhányan
akik, az utcanyelvet nem tekintik magyarnak hanem csupán - szlengnek :)

Törölt tag2015. november 14. 12:14

Törölt hozzászólás.

Rozella2015. november 14. 10:08

volt a nyelvemen más is..,
de mégsem volna normális,
ha leírnám, mert véletlenül
pajzánnak vélnék értetlenül... :)

Rozella2015. november 14. 10:02

Eldobom a zagyam..:)

Törölt tag2015. november 14. 09:26

Törölt hozzászólás.

petruchio2015. november 14. 09:24

Ez remek....gratulálok...

skary2015. november 14. 09:21

a nyelv változó, sokszínű és színes
ment az idő mint a meszes
ment ő s jött a mentő
s részeges a kefekötő?