vicces art poetica (vagyok én ilyen)

Vagyok én ilyen
(vicces art poetica a XX. századbó')

Vagyok közhely felkiáltással,

álhalott, lélekdekoltázzsal,

vagyok én ilyen.

Vagyok líra tudatlanoknak,

tolla, a vén mindenhatónak,

vagyok, de milyen!

Vagyok dinnye, sárga nem görög,

vagyok az, ki mindig hőbörög,

vagyok én ilyen.

Vagyok epe, zöldes keserű,

vakok között király – félszemű,

vagyok, de milyen!

Vagyok Karinthy, ki nyalinti,

vagy a Voldemort, a tudodki,

vagyok én ilyen.

Vagyok nulla helyett végtelen,

férfinak lenni esélytelen,

vagyok, de milyen!
Végül vagyok tiszai marha,

kit ösztökélnek folyton farba.

Bőszült vadkan.

Bőszült vadkan.