Matt, a döglő költő

jagosistvan•  2014. szeptember 5. 17:23

Matt, a döglő költő


Matt, a döglő költő

már semmit nem remél,

kocsmaasztal abroszánál

dől le esténként.


Volt egy cimborája,

úgy hívták, hogy Remi.

Elkoptatott grafit cerkát

lopott őneki.


Az utcát együtt járták,

két részeges tahó.

Matt hátára felült Remi,

mert az kurva jó.


Így születtek versek,

hát kényre, kedvre tán.

Ujjak írják amit nem tud

elmondani a száj.


Sok király és herceg

olvasta verseit,

bársonykönyvek mellett mégsem

jutott hely nekik.


Örökké él a költő,

de nem úgy a versei,

tűzre dobva megírt kockás

lapok ezrei,


mert, mit ér a vers ha

nem kell, biz’ az senkinek?

Matt, a költő nyugdíjba ment

a szomszéd restibe’.



2014. szeptember 5.

péntek 13:38

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

hextorini2015. január 23. 11:53

Nekem a walesi bàrdok jutott az eszembe...

jagosistvan2015. január 23. 11:42

@MKKlara: köszi szépen

Törölt tag2014. szeptember 6. 07:59

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2014. szeptember 5. 23:56

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2014. szeptember 5. 19:51

Jaj, de jó!
Ráénekeltem!

jagosistvan2014. szeptember 5. 17:59

Énekeljétek rá a Paff a bűvös sárkányt. :)

Kicsikinga2014. szeptember 5. 17:57

Van benne igazság!
Már a neve is nagyon jó annak, aki a hátát tartotta!

Steel2014. szeptember 5. 17:52

Nagyon jó! :)

BakosErika2014. szeptember 5. 17:30

Bizony, vannak akik más hátán kapaszkodnak fel...
Jól láttatod, gratula. :)

MKKlara2014. szeptember 5. 17:26

Tetszik az üzenete! :))