írok

jagosistvan•  2010. július 21. 08:52

írok

 

s te látsz bennem valakit

költőt kontárt

kurvát hordárt

embert…

istent sátánt

gyilkost árvát

embert…

 

magad

törve halva

élve (le)szarva

nyárban télben

a sarki wécében

térdepelve

imádkozva

képként a vakolatlan falon

ékként egy szerszámoldalon

mint egyszerű valami

egy szürke grafit kínja

papirusz ajkadon

- miért –

csak mert te magad

 

írok

s te már gyűlölsz

görbe tükröd lényem

kezem jelzőfénye parázs

lassan porráhamvadó

látszatvarázs

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

siskaeniko2010. július 21. 17:41

Írj! :)

Tom2010. július 21. 17:14

Igaz. Az olvasó önmagát keresi a versben, a sorok közt, mögött , alatt vagy felett.A költő pedig tükör, jelzőfény, máglya .
De semmiképpen nem '' látszatvarázs'' , mert a vers az olvasóban megszületve már nem Ő, már KÉP még ha néha foncsorozatlan , halvány vagy életlen, de kép, és az már nem a költő, hanem a VERS varázsa.
... szerintem. Bár én nem írok.

Egy olvasó.

mezeimarianna2010. július 21. 15:52

akkor égni fogsz:)/ez is vicc/

jagosistvan2010. július 21. 15:00

Aki felemelkedik, nagyot zuhan. De ez csak vicc. Tudom mire gondolsz. :)

mezeimarianna2010. július 21. 14:25

Aki ír mindig felemelkedik,/előbb-utóbb:)/

jagosistvan2010. július 21. 14:18

Biztos? Lehet hogy páran nem szeretnék. :)

mezeimarianna2010. július 21. 14:14

Írj!!:)Akkor is!!!

jagosistvan2010. július 21. 13:56

Szólítottál? :P

Törölt tag2010. július 21. 12:28

Törölt hozzászólás.