Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
In memoriam Papp Feca
jagosistvan 2013. február 3. 20:57
In memoriam Papp Feca
Most is ugyanúgy
ahogy azon a napon,
sebeket nyalni jöttél velem.
Hintettünk igét,
miként magvakat tavaszon
és nem mondta, hogy szeret.
Pedig láttuk szemén várakozását,
bőröndjében a holnapot.
Mind a ketten átöleltük
- én maradtam.
Átléptem az árnyakon.
2013. február 3.
vasárnap 20:54
jagosistvan2013. február 9. 18:25
Eltávozó barát Aladár. De a te másik verziód is korrekt.
Schmidt_Aladar2013. február 4. 18:30
Ha mondhatok itt ilyet, nagyon eredeti és mélyen gyökerező vers, mint amilyen egy eltávozó barát, vagy megszakadt barátság lehet. :(
üdv:
János
jagosistvan2013. február 4. 18:13
Köszi Erám.
BakosErika2013. február 4. 14:19
Fájdalmas emlékezés!
Ölellek!
jagosistvan2013. február 4. 13:49
Köszönöm Zsanett.
cedrus492013. február 4. 11:03
Fájón szép emlékezés.
jagosistvan2013. február 4. 05:27
Így van.
Torpilla31812013. február 3. 23:23
Tudom Jagi..
igen, mindenki elmegy egyszer..
jagosistvan2013. február 3. 23:09
Ez az élet rendje. Van ki elmegy és van ki emlékezik. Egyszer majd én megyek.
Torpilla31812013. február 3. 22:47
jaj:((