Akiket szeretek (emelem a nap felé)

jagosistvan•  2013. október 12. 17:03

Akiket szeretek (emelem a nap felé)


Óva intettél anyám a hazugoktól.

Talán így védtél önmagadtól.

Talán így tennél ma is, ha élnél.

Már nem kérdem: hol vagy, élsz még?

Nem kérem számon az igazságot.

A barátokat, kivel bejártuk e kisvilágot,

a legsötétebb, legsárosabb utcát,

a padot, a legkoszosabb kocsmát.

Lebontanád mind egy szálig.

A teret, az utcát, az alvilágig.

Lebontanád, mint pulóvert az évek.

Bőrömmel együtt. Csoda hogy még élek!

Őrangyal az, ki óvja álmom,

a lélekben nagy, királyságom.

Akiket szeretek, emelem a nap felé

akit meg nem, hát maradjon szegény

a saját házában, roggyanva, ülve,

szeretet híján, salak-kihülve…

 

 

 

2013. október 12.

szombat  16:58

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

jagosistvan2013. október 13. 11:21

Gyúrok rád Jolim. :)

jagosistvan2013. október 13. 11:20

Lóf@szt tesó. :)

jagosistvan2013. október 13. 11:19

Olyan ember nincs aki mindenkit szeretne, de mivel ez az èn költészetem, lehetnek benne sci-fi elemek Miki. :)

Törölt tag2013. október 13. 07:50

Törölt hozzászólás.

jagosistvan2013. október 13. 05:47

Szia Pepcsi :)

baramara2013. október 12. 22:39

Tetszett :)

Molnar-Jolan2013. október 12. 21:45

Ugye, engem is emelsz, Jagi!
(Majd fogyózok, hogy ne kapjál sérvet! :)

Törölt tag2013. október 12. 21:09

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2013. október 12. 21:09

Szeretni nem kötelező, hazudni meg
muszáj(mondta egy közember)
de a szeretet híján élő bizony megrokkanhat.
Ezért inkább szeress mindenkit
feltéve, ha tudsz...

pepo2013. október 12. 19:29

Bőrömmel együtt. Csoda hogy még élek!

Őrangyal az, ki óvja álmom,

a lélekben nagy, királyságom.....

jagosistvan2013. október 12. 19:24

Köszi Era, Keresz. :)

skary2013. október 12. 18:32

bocsy..skarysan átírva :)

óva intettél anyám a hazugoktól
talán így védtél önmagadtól
tán ezt tennéd ma is ha élnél
már nem kérdem hol vagy élsz még
nem kérem számon az igazságot
barátokat kikkel bejártuk e kis-világot
a legsötétebb, legsárosabb utcát
a padot a legkoszosabb kocsmát
lebontanád mind egy szálig
a teret az utcát az alvilágig
lebontanám mint pulóvert az évek
bőrömmel együtt... csoda hogy még élek
őrangyal az ki óvja álmom
a lélekben nagy a királyságom.
akiket szeretek emelem a nap felé
akit meg nem hát maradjon szegény
a saját házában roggyanva, ülve,
szeretet híján salak-kihűlve…

BakosErika2013. október 12. 18:26

Bizony a szeretet sok mindenre képes és a hiánya is.
Jó vers Jagi.
Nagy gratulám.