Tetrisz mánia

haradio•  2014. február 3. 10:30

Az ember olyan, hogy mindig győzni vágyik.
Győzni és csak győzni az összes játékban.
Kockák, ábrák, az ember szeme cikkázik.
Szinte izzadok a hűs, csöndes szobában.
A játékom, a tetriszem sosem hibázik!
Nem adom fel, bár ma nem vagyok formában.
A játékom győzzön le? Még csak ez hiányzik!
Nyomkodom a gombjait  egyre jobban!
Kezem fáj, a karom jár, a szemem izzik!
Ha majd egyszer befejezem életem,
nyomban ugye kedves tetriszem is velem temetik?
Fenn az égben is nyomkodom izgatottan!
Hogy meddig? Hát a világnak legvégéig!

Halász István
Budapest, 1994. szeptember 18.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!