Szeretetteljes ébresztgetés

haradio•  2015. július 8. 12:04

Írásom elkészülése idején még Európában javában ,,tombol" a nyár. Szinte elviselhettlen már a napok óta tartó kánikula. Az emberek kókadoznak, de nemcsak mi, emberek, hanem az állatok és a növények is. Szinte ,,ég" az egész világ. Az ebéd utáni szokásos sziesztámra vonultam vissza a hőségtől magam is szédelegve a hálószobán kba. Milyen az álom? Arról álmodoztam, hogy bár mi kertes családi házas környezetben laku nkm mégis a Balaton partján sétálgatva, a Tihanyi Apátsági Templom csendes és hűvös magányában ábrázdoztam a lélek valóságáról és a Krisztus-hitről, majd a partra lesétálva vártam a szán tódi kompot, amikor valami történt ... Éppen ráléptem v olna a beérkező komphajó feljáróhídjára, ha ... és ez  a ,,ha" itt nem közönséges ha, hanem egy egészen különleges ,,ha", mégpedig egy szeretetteljes, megesett csoda! ,,Valakik" megnyalták az arcomat és a kezeimet! Ezek a ,,valakik" a mi saját, nagyon szeretett kiskutyáink voltak. Ők ébresztettek és hívogattak szelíden vissza a délutáni álom világából a mindennapok valóságába. Mégpedig a két szemük csillogását látva őszinte, hamisítatlan szeretettel. Bár tudták Ők, hogy a hálószobánkba számukra tilos a bemenet, de most mégsem szídtuk meg Őket a feleségemmel együtt ezért a tettükért, hiszen így mutatták ki, hogy Tőlük ilyen egy sz eretetteljes ébresztés egy nyári délutáni sziesztából.

Halász István
Rózsavölgy, 2015. július 07 .

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!