Kórházi este

haradio•  2016. június 13. 12:26

Mereven állnak a fák az esti csendben.
Ebb en a csendben egy levél sem rezzen.
Az épületek komor szürke tömje
lassan bújik be a sötétségbe.

Magam állok az ablkaban csendben
s reménykedem az egészségben.
Mindaközebn amíg ezeket érzem
a táj eltűnik a sötétségben.

Halász István
Budapest, 2016. június 03.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2016. június 13. 14:52

hát aki tud állni az menni is, én egyébként nem hagynám magam bezárni kórtermekbe, hiszen nem követtem el semmi rosszat, szabadságát mindenki megérdemli s az tud igazán kigyógyítani a szabad akarat, szabad mozgás, szabad döntés, stb

baramara2016. június 13. 13:21

Bízni kell! Jó egészséget kívánok!

kevelin2016. június 13. 12:34

A vers nagyon jó remènykedem èn is egèszsègedben