haradio blogja

Vélemény
haradio•  2013. június 5. 15:39

Porszívózás

Szivatom a port innen-onnan.
Ám a lélek porszívója hol van?
Sok emberé ,,szennyeződik" a világunkban!
Sok ,,porszívó" tenne csak rendet e ,,porban"!

haradio•  2013. május 21. 11:12

A pénz ,,dala"

Oda megyek, ahol pénz van,
ahol nekem fészkem van.
Szegényeknél én nem járok,
mert ott én is szegénnyé válok!

Tudom, hogy engem többen nagyon szeretnek,
és engem hatalmas pénzistenként tisztelnek!
De én legszívesebben csak eszköz vagyok!
Élek, amire megalkottak:SZOLGÁLOK!

Halász István
Pestszentlőrinc, 2003. szeptember 12.

haradio•  2013. május 16. 15:17

Miért szeretem? jegyzet

Miért szeretem a rádiójátékot? Azért, mert nem szab olyan szigorú határt  a képzeletnek, mint pl. a vizuális elektronikus művészetet /is/ közvetítő eszközök, mint a film, a videó, vagy a tv. Szabadon megalkothatom magamban azt a képet, amelyet a hallottak alapján magamnak és magamban elképzelek. Én ezt a szabadságot  csak a könyvolvasásban érzem teljesebben. Hiszen a jó könyv az mesél. Segít átélni a cselekményt a szerző által leírtak szerint. De a könyvet elő kell venni és oda kell figyelni. Közben mást nem lehet csinálni. Olvasni kell, de azt viszont lehet pl. a közlekedési eszközben utasként ülve is.
Mindkét esetben a képzelet szabadon száll, vagyis szabadabban, mint pl. tv-, videónézés közben. Mert azt nem lehet megtenni pl. utazás közben, csak akkor, ha a buszban, vonatban van videó és az működik is! Ám akkor nem csak nekem és nem csak kizárólag egyesegyedül hozzám szól, hanem egyidőben másokhoz is! Viszont egy műalkotást a maga igazi szépségében rádióban bemutatni nem lehet, csak szóban és akkor viszont fennáll annak a veszélye is, hogy az illető művészről a bemutató szubjektít értékítélete alapján hamis képzet is kialakulhat bennem, a hallgatóban. Erre viszont már a tv, a videó, a könyv sokkal jobb. De jó a tv és a videó arra is, hogy az olvasottakat, esetleg a rádióban hallottakat egybevessem a látottakkal. Ugyanakkor ebbe a körbe beleillik a rádió is, hiszen volt már arra példa, vagy arra is példa, hogy könyvől, filmből, színilelőadásból is lett rádiójáték, hiszen ez vice versa érvényes. De ugyanezek elmondhatók a színjátékokra is. Csakhoz az ma már nem annyira mindennapi művészet, hiszen arra öltözködni kell, oda el kell menni, az nagyobb, sokkal nagyobb  költségekbe kerül a mindennapi embernek és ezért az ma már sajnos nagyon sok emberhez nem jut el, vagy nem mindennapos, hanem ünnepi élménnyé vált. Viszont az legyen bármilyen művészet et közvetítő eszköz, soha nem lehet a tömeg manipulálásának eszköze! Ezz el súlyos személyiségjogok sérülhetnek! De ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy hol áll a mérce!
Mindezek az eszközök azzal együtt, hogy kultúrát terjeszt enek, közízlést /is/ alakítanak! Nevelik a jelen és a jövő társadalmát! Ebben mindenkinek, bármely művészeti ágat is művelnek, terjeszt enek, szolgálnak nagy felelőssége van!
És e szolgálat is szent! A közjó szolgálata! Ezt a szolgálatot csak alázattal és a közönség, az ember tiszteletével és szeretetével szabad és lehet/séges/ végezni! Ismétlem! A felelősség óriási! A jelen és a jövendő társadalmának a lelkivilága a tét!! Amint a sláger mondja: ,,rajtunk is múlik, hogyan is múlik"! Úgy ám!

Halász István
Pestszentlőrinc, 1998. november 28

haradio•  2013. március 27. 14:54

Számítógépes adatátvitel lélek nélkül?

Talán a cím nem éppen szerencsés, de jobbat nem találtam. Ülök a tv előtt. egy csodálatos technikai-műszaki leleményt mutatnak be, a számítógépes adatátvitelt., amely írásos párbeszédre is alkalmas rendszer! Még a telefaxnál is könnyebben lehet kapcsolatot teremteni személyi kis- és nagy számítógépeken át. A gép így is szolgálja az embert, mert fel lehet használni kereskedelmi árurendelésre ugyanúgy, mint e mbermentő célzatú kapcsolatokra, gyors, akár nemzetközi megbeszélésekre, esetleg műtét közbeni nemzetközi tudósmegbeszélésre. Felhasználható akár a haditechnika segítségével a n emzetközi gyilkolásra is, de az emberi élet, az emberi és természeti értékek védelmére is! Személytelenül! Az adatátvitel nem pótolja az ember lelkét, mert gép, ezért nem pótolhatja a másik megismerésének az igényét! A gép csak segítheti ezt! Sőt! Mindennél fontosabb, hogy e korszerű technikai eszköz is necsak nemzet közi író- és levelezőeszköz legyen, hanem megfeleljen egy mindennél fontosabbm sőt, talán az egész egyetemes élet legfontosabb céljának, az élet érdekében meglévő emberi kapcsolatok kiszolgálásának és újabb ilyen célú kapcsolatok létrejöttének! Igen, kiszolgálásának, hiszen a gép, mint minden gép és esz köz legfontosabb feladata az Élet, a Természet és benne az ember szolgálata, mivel végső soron ebből a célból jött létre! Minden más másodlagos cél ebből fakad!
Halász István
Budapest, 1995. július 22.

haradio•  2013. március 19. 14:42

A hóeltakarításról és a kármentésről

Nemrég a televízióban egy érdekes országgyűlési közvetítést láttam a múlt hétvégi hóviharral kapcsolatban. Előre bocsájtom, hogy én nem vagyok egyetlen pártnak sem a tagja, de azt el kellett ismernem, hogy a hatóságok nagyon gyorsan és szerintem szakszerűen kezdtek bele a mentésbe. Csodálatos volt az az összefogás, ahogy a hatóságok egymással összehangoltan és gyorsan, szerintem pontosan végezték a dolgukat, tették a kötelességüket és csodálatos volt az az emberi összefogás, ami ebben az esetben is bemutatkozott. Azoknak nem volt igaza a parlamenti szónokok közül, akik azt mondták, hogy a közszolgálati sajtószervek nem hívták fel időben az emberek figyelmét a közeledő bajra, amikor magam is hallottam, hogy a Kossuth Rádió már csütörtökön este jelezte a baj közeledését és pénteken, bár ünnep volt, de módosította a műsorát és 30 percenként adott krízishíreket és ezt tették szalagcímek futtatásával a közszolgálati tv-k is. Hogy ezt tették-e a kereskedelmi tv is? Nem tudom, mert magyar ünnepnapokon kereskedelmi tv-ket a korábbi kedvezőtlen tapasztalataim miatt nem nézek. De helyén volt az a sok tízezer tűzoltó, rendőr és katasztrófavédelmi szakember is, akik saját biztonságukat, életüket nem kímélve tették a sokszor életveszélyes dolgukat mindazok érdekében, akik a hó- és a vihar fogságába kerültek. Tettükért becsület, tisztelet és hála jár, (még ha bármilyen vezetői szinten is tette rendklívül nehéz kötelességét is!) és nem kérdőre vonás, kedves nem jobboldali parlamenti szónokok! A mostani kormány képes volt az ünnepi állami programokat lemondani a hóvihar miatt, vagy a helyi rendezvényeket kérte, hogy tartsák meg fedett, zárt helyen. Nem úgy, mint 2007 augusztus 20.-án. Az akkori hatóságok nem hiszem, hogy ilyen gondossággal jártak el, mert akkor elég sok halálos áldozatot követelt a már jó előre látható vihar! Most viszont egyetlen halálos áldozat sem volt és baleset is viszonylag kevés történt! Csak ennyit akartam mondani. Köszönöm, hogy elolvasták a soraimat!