Karácsony előtt ....

Sajnos mozgáskorlátozott vagyok, ezért nem tudom teljesen magam alá húzni a lábaimat, amikor leülök. A járásjoz két botot kell használnom. A napokban villamosra szálltam. Bevásárolni mentem. Láttam, hogy egy hölgy a villamosról leszállni készül. Felhívtam a figyelmét, hogy milyenek a lábaim és legyen szíves erre figyeljen leszálláskor. Ő szavaimat figyelemre  sem éltatva rám oda sem figyelve a barátnőjével trécselt, ahelyett, hogy átlépett volna a lábam felett alaposan b elerúgott a bokámba, majd morogva, általam jól hallhatóam- Micsoda alakok vannak! Direkt elterpeszkedik és még a lábát sem húz za maga alá! - és mielőtt válaszolhattam volna e ,,kedves" szavakra, leszállt. Én tovább utaztam és egy üzletben a bevásárlás után megpróbáltam a hátizsákomat a vállaimra venni. Sajnos nemcsak lábfájós, hanem ráadásul még reumás is vagyok. Látva a nehézkes mozdulataimat rögtön két hölgy is a segítségemre sietett. Elgondolkodtam: milyen érdekes is az élet. Az a hölgy, aki belém rúgott közömbösen biztos, hogy nem segítené fel a csomagomat a hátamra, viszont akik segítettek (Ők voltak többen!) soha bele sem rúgnának bele szándékosan, Ha véletlenül mégis sikerülne, Ők egészen viztosan ilyenkor bocsánatot kérnének. Szerencsére az emberek nem egyformán!