Gyönyörű a tél

haradio•  2013. február 11. 16:57

Gyönyörű a tél a rózsavölgyi lakásunk szobaablakából nézve és akkor is csodaszép, ha hólapátolás közben az utcáról élvezem ezt a látványt. Minden ágon mintha cukormáz feszülne, olyan csodálatos a ráfagyott hóréteg. Az egész látvány meseszép. Ahogy alkonyodik, ez a meseszépség csodálatos átmentet képezve bújik bele a közeledő éjszaka sötétjébe. Az egész kertvárosi táj egyszerűen meseszerű! Valóságos festői színélményt ad, pedig túlnyomó részben a szürke és a fehér dominál, mégsem egyhangú. Ezt látni és szívünkbe fogadva élvezni kell!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

haradio2013. március 7. 16:50

Jenő bácsi

Engem nem Ő vonzott az unitáriusok családjába, de Ő tartott itt. Lénye a pestszentlőrinci unitárius gyülekezet kovásza, összetartó ereje volt. Mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett, lelki támaszra volt szükség. Kedves lényéből áradt az emberszeretet. Ahol megjelent , még a Nap is ,,felragyogott'', ahogy mondani szokás az ilyen emberekre. Pedig bizonyosan neki is voltak saját problémái, gondjai, de ezek nem látszottak rajta. Lelkének oázisa mindannyiunk lelki menedéke volt a havanna-telepi kis Unitárius Templomunkban és mindenütt, ahol Ő megjelent . Mert hívták, várták Őt sokfelé. Ő nemcsak lelkész volt, hanem mindannyiunk barátja ÉS AZ IS MARADT. én katolikusból tértem az unitárius hitre, bár nem konfirmáltam. Kedves városom, Debrecen, a kálvinisták ,,Rómája''. Ebben a városban részben idegenvezetőként, ismerkedtem meg a reformációval, annak a hittételeivel és szerettem meg a protestantizmust. Amikor a XVIII. kerületi Havanna-telep melletti KISZ-lakótelepre kerültem (most Szent Lőrinc telep)a házasságom révén, akkor feltűnt nekem a maga egyszerűségével a hatalmas betonház kolosszusok között egy kis erdélyi-stílusú érdekes építésű egyszerű ,,templomka''. Hamarosan be is léptem a templomba. Éppen istentisztelet volt. A szószéken egy szuggesztív erejű idősebb, de roppant fiatalos, dinamizmussal telt, taláros lelkész (mint a reformátusoknál), dr. Jakab Jenő beszélt. Annyira érdekesen, lelkesen végezte a szolgálatát, annyira nagy életerővel, szemében tükröződő őszinte hittel, tiszta szívvel, lendülettel szolgálta Istent, és vezette az Istenhez vezető úton a kis gyülekezetét, hogy engem is megragadott, ó. Amióta évekkel ez előtt először léptem be ebbe a meghitt kis templomba és megismertem e csodálatos ember és vallást, vallási közösséget, magam is az egyistenhitet gyakorlom és Jenő bácsi révén megismertem egy csodálatos, a református vallásból származó hitet, az unitarizmust is és ezt a hitet képes voltam a feleségemmel is megismertetni. Kettőt nyertem ezúton, dr Szentgericei Jakab Jenőben (mindannyiunk Jenő bácsijában) egy nagyszerű embert ismertem meg és megismertem a legmagyarabb vallást, az unitarizmust. Jenő bácsi 1995. szeptember 24.-i úrvacsora osztással egybekötött őszi hálaadási istentiszteleten köszönt tőlünk el 81 évesen. Egy nagyszerű közösséget és egy nagy feladatot hagyott lelkészutódaira.: olyan hitt el és lelkesedéssel vezessen mindannyiunkat tovább vallási életünkben , mint ahogyan azt Ő tette sok-sok éven át mindenhol, ahová kötelessége Őt az élete során szólította. Nyugodj békében, Jenő bácsi!
Halász István
Budapest, 1995. szeptember 26.

elena152013. február 11. 18:49

Gyönyörű lett,ölellek.Bár én inkább a tavaszt tartom annak,szép estét.