Ablakban

A fák ágai kopaszon kapaszkodnak az égbe. A fák alatt a zöld füvön a bágyadt korataszifény unatkozik. Milyen meleg lehet odakint, hiszen minden olyan frissnek látszik?! De hoppá, mit ker es itt-ott egy-két jégfolt és egy-egy apró hókupac a látószögem sarkában díszkréten megbújva? Éppenhogyí csak a madarak nem csicseregnek. Egy kis templom tornya ,,bök" csak a fehér felhőktől tarkított kék égbe, valamint a szürke háztömb ök keretezik a tájat. Az egész környék annyira békés, nyugodt, hogy szinte tv aszias. Egy-két gyalogos sétál csak a kora reggeli fénytől símogatott utcán. A tájkép annyira megkapó, hjogy arra ingerelt, hogy ablakot nyitva ,,engedjem be" ezt a hangulatot. majd gyorsan becsuktam az ablakot, mert bejött a kinti hűvös, hiszen még a csalfa látszat ellenében tél volt a javából!

Halász István
Pestszentlőrinc, 2003. január 04.