A szomszéd bora

Tüzes teste,
dal a lelke,
színe selymes,
fínom léte
asztal éke!

A bornak pohara
a jókedv forrása,
az ital varázsa
lánycsók cuppanása!
Bort a pohárba,
bút a kukába!

Íze, illata jó bor sajátja!
Bátran kiáltva
zengném világba:
jó bort a pohárba, csókot az arcunkra!

Vidító dalokat ajkunkra!
Fújja, fújja, ki hogy tudja!
Csak szóljon végre a nóta!
Nem baj, ha hamis a hangja!
Ajkunk a bornak ezt mondja:
A többszöri viszontlátásra!
Halász István
Budapest, 1994. március 27.