A hóeltakarításról és a kármentésről

Nemrég a televízióban egy érdekes országgyűlési közvetítést láttam a múlt hétvégi hóviharral kapcsolatban. Előre bocsájtom, hogy én nem vagyok egyetlen pártnak sem a tagja, de azt el kellett ismernem, hogy a hatóságok nagyon gyorsan és szerintem szakszerűen kezdtek bele a mentésbe. Csodálatos volt az az összefogás, ahogy a hatóságok egymással összehangoltan és gyorsan, szerintem pontosan végezték a dolgukat, tették a kötelességüket és csodálatos volt az az emberi összefogás, ami ebben az esetben is bemutatkozott. Azoknak nem volt igaza a parlamenti szónokok közül, akik azt mondták, hogy a közszolgálati sajtószervek nem hívták fel időben az emberek figyelmét a közeledő bajra, amikor magam is hallottam, hogy a Kossuth Rádió már csütörtökön este jelezte a baj közeledését és pénteken, bár ünnep volt, de módosította a műsorát és 30 percenként adott krízishíreket és ezt tették szalagcímek futtatásával a közszolgálati tv-k is. Hogy ezt tették-e a kereskedelmi tv is? Nem tudom, mert magyar ünnepnapokon kereskedelmi tv-ket a korábbi kedvezőtlen tapasztalataim miatt nem nézek. De helyén volt az a sok tízezer tűzoltó, rendőr és katasztrófavédelmi szakember is, akik saját biztonságukat, életüket nem kímélve tették a sokszor életveszélyes dolgukat mindazok érdekében, akik a hó- és a vihar fogságába kerültek. Tettükért becsület, tisztelet és hála jár, (még ha bármilyen vezetői szinten is tette rendklívül nehéz kötelességét is!) és nem kérdőre vonás, kedves nem jobboldali parlamenti szónokok! A mostani kormány képes volt az ünnepi állami programokat lemondani a hóvihar miatt, vagy a helyi rendezvényeket kérte, hogy tartsák meg fedett, zárt helyen. Nem úgy, mint 2007 augusztus 20.-án. Az akkori hatóságok nem hiszem, hogy ilyen gondossággal jártak el, mert akkor elég sok halálos áldozatot követelt a már jó előre látható vihar! Most viszont egyetlen halálos áldozat sem volt és baleset is viszonylag kevés történt! Csak ennyit akartam mondani. Köszönöm, hogy elolvasták a soraimat!