Popzenész blogja
Helyzetjelentés
Na, hát megint oda jutottam, hogy nem megy az írás. Vagyis megy, de látom, a végeredmény, a végtermék nem én vagyok. A novelláimból és a verseimből egy idegen arc néz rám vissza. Mély levegő ilyenkor, és a tollat le kell tenni. Persze ha nem írok olyankor meg a családom körüli tér lesz üres. Persze ott van a fotózás és a podcast is, de valahogy ott sem látom meg a témát, vagy ha látom is, akkor hamisnak érzem. Így jártam. Várok.
Podcast tervek és valóság.
Úgy tűnik a podcast terveim lassan kézzelfoghatóvá és hallgathatóvá válnak. A csatorna kész, Spotify-n, google podcast-on és még pár rádiós oldalon már jelen van. Kész vannak a műsortervek, és már csak a megfelelő mikrofont kell megvennem, mert a mostani bár nem rossz, de néha sistereg, illetve nem mindig zűri ki a zajokat. De végre lassanként itt is révbe érek.
A téma a szokásos, azaz irodalom, írás, társadalomkritika, zene és néha sport.
Boldog...
Utoljára a 80-as években voltam felszabadultan és igazán boldog. Azóta persze már többször is, és ha a családomra nézek most is elönt, csak akkor egyfajta felszabadultság övezte, ma pedig némi félelem.
Tankcsapdás gondolat...
Éppen most hallgattam meg a Tankcsapdától a Legjobb méreg a Baj van és a Punk&Roll albumokat. Valami náluk erősen félrement a későbbiekben, de sokat agyalnom nem kell, hogy miért, mert a válasz a pénz. Ugyanakkor az is gondolkodóba ejt, hogy más náluk ismertebb, nemzetközi szinten is magasan jegyzett együttesek akik elképzelhetelenül több pénzhez jutnak, mégis miért nem baxódnak el ilyen szinten?
Mi az ember? - fórumtémában a válaszom ide is...
Az ember ebben a mai formájában már csak egy természetellenes és káros burjánzás a föld testén. Leginkább valami daganatos betegséghez lehetne hasonlítani, mely a föld testének az energiáit a végletekig kiszipolyozza, miközben pusztítja a többi, a föld ökoszisztémájához nélkülözhetetlen egyéb élőlényeket, szerveződéseket, míg magára nem marad és miután felfalta a földet felfalja saját magát is.