Mi a szabadság?

Ezen sokat gndolkozok, néha nehezen is tudom megfogalmazni. Aztán eszembe jutott a minap egy emlék. Olyan 13-14 éve írországban Dublinban jártam egy igen jó barátommal, és találkoztunk egy orosz lánnyal. A Temple Bar nevű szórakozónegyedben zenélt és énekelt. Egy szál gitár, hosszú vöröses haj, szoknya, melegítőfelső és sör. Meghallotta, hogy magyarul beszélünk, és tört magyarsággal megszólított minket. Kiderült évekig egy magyar barátja volt, akivel kimentek írországba szerencsét próbálni, ám a srác elhagyta. A lány nem tört össze, elkezdte a verseit megzenésíteni, és mellette munkát keresett. Éjszaka zenélt, saját verseket adott elő saját zenével, nappal dolgozott, mondta megtalálta önmagát. Haza már nem vágyott, mert amit szeretett volna azt elérte: meghallgatták és értették őt az emberek. Talán ez /is/ a szabadság.