Kinti világ relytett mocskai
Szülői harcok
Veszekettetek valaha is a gyereketek elött a pároddal?
Gondolkoztál valaha azon, hogyha igen, akkor ez mit okozhatot neki?Lehet nem feltünő, de rengeteg sérűlést okoztatok neki, ami örök életére elkiséri.Én ezt már csak tudom, és lehet, hogy te is átélted már.Mit gondol ilyenkor egy olyan csöpség, aki még semmit nem tud a világról?Probáljunk meg a gyermek mosolygos álarca mögé lesni:Itt vagyok...
Anya mérges apára,A fejét lekiabálja.Itt vagyok, nézetek rám!
Anya síkit, apa ütiEljárna neki a bünti.Itt vagyok, nézzetek rám!
Hangos lidérc rikit hátúlEz már soha el nem múl.Itt vagyok, nézzetek rám!
Szemem sír, és térdre rogyok,Én már nektek senki vagyok?Itt vagyok, nézzetek rám!
Anya sír, apa pakolÉn is itt vagyok valahol!Itt vagyok, nézzetek rám!
Este csend, semmi zaj,De fejemben túl nagy a morajItt vagyok, nézzetek rám!
Szívem zakatol, és én remegekEngem már elfelednek?Itt vagyok, nézzetek rém!
Ha becsukom szemem még látom,S anyám síkolyát hallomItt vagyok, nézzetek rám!
Rémálmom gyötörnek azóta,És ők nem tudnak rólaItt vagyok, csak nézzetek rám!
Kínom tengerén hánykodok,S inkább egyedül maradokItt vagyok, nézetek rám!
Magány kell s senki másCsak, hogy bennem egy sebet se lássItt vagyok, de ne nézzetek rám!
Szabad, aki szabadságért harcolt?
Gondolkoztatok már azon, hogy szabad e az a katona, aki kiharcolja a szabadságot?
Mi járhat a fejében?Milyen az a tudat, hogy ölt az országáért?Rengeteg katona betegszik bele a csata útán a büntudatba.Lessünk kicsit bele, hogy milyen gondolatai lehet5nek akár:
A front mögött
Hajnali hó tisztítja lelkek,
Hajnali halál érte e helyet
Halomba hullik hős hadunk
Mi mit teszünk? Búsulunk
Hajnali homályban vágtáz vitéz!
Burkolja testem még ölelő kéz?
Halált hoz reánk e hely?
Egyre nagyobb ez a kétely
Halunk, vagy halnak, de a vér fertő
Kezünkhöz tapadnak, s le nem jő
Durrog a puska, csattag a kard
Mi bukunk, vagy a másik had?
Fejem fordul, hatalmas hanghullám
Úgy árad, mint egy kitört vulkán
Bombázók szállnak az égen,
Lehet most már végre végem?
Nem a hitt, a becsület halott
Kérlek, szúrjatok át rajtam egy kardot
Ártatlan gyermekek holtját láttam
A szabadság árának kisebbet vártam
Holtak, holttestek, holt halmak
A tömegsírok tele vannak
Szabadság? Így már ez nem lehet
Nem lehet elűzni a kínzó lelkeket
Holt, holttest s holt halom
Itt már nincs több nyugalom
Holtomban ezer lélek cincálna
S az ezredik a pokolba vágna
Halott, halál, hajnali holdfény
Már rég veszett a remény
Kőszívem lágyul, s darabokra hullik
E fájdalom, már soha el nem múlik...