gyermek blogja
szétmeleg
Túl vagyok azon, hogy nagyon szeretek.Hogy vagy és én vagyok csak növényleletek,már majdnem semleges, de azért eldobni még kár.Húzd ki magad, halolj meg, felrobban a nyár.
A gyümölcsökig érzem cafatjainkat.Te a szándékos rohasztás becsülete vagy,akarsz, de mégis majd megtagadsz nagyon.Nem hagyhatom magam veled a Napon.
miértnembeszélő
Eleget vártam másra, hol oktalan, hol okkal.
Magamra hagyom magam: tájkép állatokkal.
Nem írok, nem beszélek, csak leszek szeretettel.
Beérem magammal, vagyis egyre kevesebbel.
Se szép, se csúnya, egy közepes valóság
vagyok. Két mell és két kéz még alakítható válsága,
összegről összegre, vásárról vásárra.
Csak kicsit szeressetek, utána elárulhattok,
nincs veszteség, nincs vigasztalás, csak titok van, titok,
majd mennyiségi szív és minőségi gyász
és becsületes semmi, mi ha szólnék , felvigyáz.
De ne vonjátok a gyávákat sose kérdőre.
Négy hónapja nem néztem rá az erdőre.
Már nem tudom, kevesebb vagy több így a világ.
Szerelmes vagyok. Fa vág ki fát.
hiába filozófia
Valami véletlen fájdalom van.
Kérdéses emberek és biztos Isten.Nincs miért a dolgok értelmétvagy elmúlását megszereznem.Nyugodt vagyok. Terület,testektől messze felruházottnem szabadság, hatalomtörténelmi baszott, ázottde víznél tisztább és nyilvánossemmittevés és meghalás.Ennyi a lét: csak elviselni,hogy lehettem volna egész más.Felnőttem
Születés nincs. Csak megnem vetett ágy van.
Apád elvesztése az elvesztett anyádban.Szegény kettőződés, összeszorítható melegabból ahogyan már sose szeretkeznek.Milyen jó volt míg megetettetekígy minden nap mostmár egy bátrabb szomorúság.Élet. Körkörös személytelenség,egymásra mért alkalmatlan jóság.
És szeretet: a féltetlen és feltételezett,undorodni is fenntartott vigasz.Ma máshogyan vágyom a bűnhődésre ismert kiderültem. És mindenem igaz.
októberi álom
Altatás van. Hosszú altatások.
De a csend előnytelen. Csak azt emeli ki
ami bennem már nem fellelhető.
Köszönöm tehát, és mégsem köszönöm
, hogy halálomig vagyok csak szerethető.