vers arról

Molnar-Jolan2014. január 30. 20:39

Hááá, de remek. Nagy vers ez, Gabi! :)

gyermek2014. január 30. 20:33

Köszönöm szépen Mindenkiknek! :)
Kijavitám Pera :D

Pera762014. január 28. 18:08

Itt is pofátlankodok:

Valakik ma végleg enni kérnek.
Valahová bújócskázzunk, kérlek,
olyan rövid itt már a férőhelyes vakság.
szavankénti melegségünk babagörcsök tartják
fenn. És lenn a lábfej,
mint könnyed jégtörések,
melyeket a szűk sár szakaszokká értett:
elmozdul és jár. A legelső lépések,
mint két kihűlt madárka,
kit kettélök a fészek.
Lök, kilök a fészek. Anyu szőke haja,
mint elbocsájtott napkelték szálankénti zaja,
tónusonként fekszik egy elmaradott tájon
a részvétlen terror: születtem, hogy ne fájjon.
Minden, minden szép és minden, minden csak ennyi.
A Mindenség folytonos paraszt, nem tud olvasni,
csak lenni,
és felsőfokú magány a család boldogsága.
A születés a halál legszebb hagyománya.

Ezt kivenném:
Lök, kilök a fészek.

Grt.

955kondoros2014. január 26. 12:27

"és felsőfokú magány a család boldogsága.
A születés a halál legszebb hagyománya."

"A Mindenség folytonos paraszt,nem tud olvasni
csak lenni,"

Igen, bizony...

zotya682014. január 24. 12:11

jó!

Aliquis2014. január 23. 19:04

Kemény..

skary2014. január 23. 17:54

jah

Törölt tag2014. január 23. 17:06

Törölt hozzászólás.