Vers 2009-ből

gyermek•  2013. március 9. 18:18

Vér és méreg zavaros kémiája,
egyetlen életünk bolond tragédiája
rózsa és rohadt gaz elmúló szerelme
sikolt még utánunk
megkínzott múltunknak jövője.
Senki nem érti, borús szavaimat,
röhögnek, röhögnek, kik egykor csodáltak.
Eretnek s hitetlen, mint Jézusnak keresztje:
vak hívő lettem
a semmibe feszítve.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2013. június 7. 02:09

Törölt hozzászólás.

Fugemamor2013. március 11. 06:33

Az már igaz, hogy amikor 13 voltam, közelébe sem jártam annak, hogy verset írjak, de legalább most se vagyok, veled szöges ellentétben.
Viszont, túlkúszva minden elismerésemen, szorítkozva a versre, a múltunknak jövőjét átgondolnám... mármint azt hiszem átgondoltam, és értelmezési mélypont.

Törölt tag2013. március 10. 12:15

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. március 10. 11:01

Törölt hozzászólás.

tzoldav2013. március 9. 20:29

csodás

skary2013. március 9. 19:12

jóóóóóóó

Törölt tag2013. március 9. 19:12

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2013. március 9. 19:08

Gyermek, Isten választottja vagy, előtted csodálattal hódolunk! :9

Törölt tag2013. március 9. 18:51

Törölt hozzászólás.

BakosErika2013. március 9. 18:35

Mindig csodálva olvasom a verseidet!
Nagyon jól írsz!
Szeretettel gratulálok!
Erika

Pera762013. március 9. 18:29

Te lány, 96-os verset nehogy feltégy. Mert én abbahagyom az írást, s attól tovafelé csak olvasni foglak téged. :)