Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Templomi
gyermek 2014. szeptember 25. 12:44
Akad néha egy kis szeretet,
valami bűnözői kétségbeesés,
valami ittmaradva is elveszett
néphagyományni terhelés
, hogy köszönj fiam mindenkinek
mert emberek vagyunk itt mindnyájan.
Mindnyájan itt vagyunk, emberek
az Isten meg egyre csak máshol van.
gyermek2014. szeptember 28. 10:02
@Pera76: Igen :) Ady is ilyen támadóállásos hivő lehetett, mint én. Istent jólesik ellenségként kezelni, de úgy hogy közben tudod, hogy azért az Öreggel nincsen úgy egyébként gond. Szép vers :)
Köszönöm szépen Mindenkinek :) !!
Pera762014. szeptember 26. 07:18
Hozok egy nekem-öröktől egy éppen ideillő verset, ha nem baj, remélem, szépen elfértek egymás mellett.
:)
Ady: Az Isten balján
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.
Az Isten könyörületes,
Sokáig látatlan és néma,
Csak a szívünkbe ver bele
Mázsás harangnyelvekkel néha.
Az Isten nem jön ám felénk,
Hogy bajainkban segítsen:
Az Isten: az Én és a kín,
A terv s a csók, minden az Isten.
Az Isten hatalmas nagy úr,
Sötétség és világosság,
Rettenetes, zsarnok lakó:
Lelkünkbe ezredévek hozták.
Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.
BakosErika2014. szeptember 25. 19:30
Mindnyájan itt vagyunk, emberek
az Isten meg egyre csak máshol van...
Isten bennünk van és körülöttünk...
Átérezhető, tetszett.
Törölt tag2014. szeptember 25. 17:47
Törölt hozzászólás.
Bugatti3502014. szeptember 25. 16:35
...talán, ott kell keresgélni, mert az utca, lassan csatatér...:(
Molnar-Jolan2014. szeptember 25. 14:25
Így van ez...
Pera762014. szeptember 25. 13:10
Annyira ki tudod fejezni azt, amit érzek, gondolok, látok, tapasztalok én is, hogy hihetetlen.
Ittfelé is ugyanaz: mindenkinek köszönünk, az idegeneknek is, idősebbeknek az Isten áldja meg-gel.
Ami már városon kifogyófélben van, s külföldön aztán végképp nem létezik, ott az emberek el vannak egészen magánytalanodva. :)
Na, a versről: a vége jó csavar.
Talán magunkban kéne keressük, s megtalálnánk. (?)
Grt.