memento mori

gyermek•  2014. január 30. 20:22

Mindenhová berendeznélek.
Ahol meghalok, ahol élek.
Mozgalmaid szerkezetén
mint ágyak a vér szép
terpeszén: megállna az idő
s hullna
száz és egyse szoborsorra.
A kisszobák kikerült terén
polcosodó fény és árnyék
vágásaiban elállnék
mint egy unott gyilkos tenyerén.
És ez lenne az élet vége
megszűrt mozgások ebédje,
a zsírosodó álmok után.
Hiába szerettél bután.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2014. február 1. 14:14

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2014. január 31. 10:06

A címe, a képek, mind ámulatba ejtik a nézőt, az olvasót!
Fogalmam sincs, hogy mit írhatnék, mert "csak" érzem, minden egyes betűdet!

Törölt tag2014. január 31. 08:16

Törölt hozzászólás.

gyermek2014. január 30. 21:42

Gabriellát ne hozzátok zavarba má :) Még kétkedő nebuló, és alig múlt 8O éves :))
Köszönöm szépen! Jól esik ez nekem. És még annál is több :)

hextorini2014. január 30. 21:22

@N.Kristian: Gabriella verseire ez a minimum jelző. :)

Törölt tag2014. január 30. 21:20

Törölt hozzászólás.

hextorini2014. január 30. 21:18

Lenyűgöző.

Törölt tag2014. január 30. 21:16

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2014. január 30. 21:00

"Mindenhová berendeznélek.
Ahol meghalok, ahol élek."
Ez a szerelem, ilyen bizony. Nem akárki, aki így tud írni róla.
Köszi az élményt!