Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
apámul apámnak
gyermek• 2014. június 1. 00:58
Belőlem egy bántalmazott férfi szól.
Egy visszajátszódó negyvenes.
Apámmá disszidált
egyetlen kisebbségem.
Nézem, ahogy ő eszik
és ő nézi, hogy én nem.
Valami megnyugtat abban
,hogy ennyire jelentősen idegen.
Elmondja néha, hogy az apja
mennyire becsületes ember volt.
Az arca, mint egy levágódó kéz, ilyenkor
egyre kifejezéstelenebbül mutat fel az égre.
Mintha az apja becsületét hagyná meg nekem
tartalékul. Érzelem helyett.
Csillagokat úgy vágni le, mint a disznókat
érzelem helyett - Istenben ez volt.
Bennem meg az van, érzelem helyett
,hogy unalmasan elfojtott verseket írok
apámról meg Istenről. Érzelem helyett
már minden kapható a torkokban.
Mint a leszűrt tej föle alatt
egy egész kiszakadt szűrő,
a szemből úgy szakad ki
minden jó vagy rossz szülő.
Az ember végül negyvenhármas lábakat mosdat
és körülpuszilja őket, míg el, míg eltűnnek.
Mert a bántalmazott férfiak már csak
ilyen megalázni is szorongó lányokat szülnek.
gyermek2014. június 14. 20:15
Igen, szerintem is sok az utolsó, de most nem tudok jobbat. Majd tízévente egyszer majd beugrik valami :)
Köszönöm szépen Mindenkinek! :)
Törölt tag2014. június 2. 19:58
Törölt hozzászólás.
pisztrang2014. június 2. 09:20
Beleférkőztél a gondolataimba a gondolataiddal...Mikor Téged olvaslak mindig ez van...:)Nagyon jó ez is.
Mikijozsa2014. június 1. 14:54
ez jó
MissX2014. június 1. 14:32
Ez kegyetlen jó.
Marie_Marel2014. június 1. 14:21
"feldolgozatlan az a sok információ, amit a hallgatásaink során megszereztem belőle." Ej... Te túlontúl érett vagy ám, tudod-e?
gyermek2014. június 1. 12:25
Igen, ezt a versem én is többnek érzem.
:) Mindenkinek köszönöm szépen a Tekintését! :)
sokat jelentetek nekem
gyermek2014. június 1. 12:23
tévedés ne essék, nem volt zaklatott gyermekkorom. ez egy másfajta, le és visszakódolt zaklatottság, amit egyébként lehet csak én működtetek, mert mittomén, a támadásban is van valami biztonságérzet. csak a hallgatás, értitek. inkább tényleg verekednénk vagy valami :) de a hallgatás...megbolondít. Mint sok egymásra bogzódó perfúzió, ami az ágy mögé csepeg, a semmilyen vénák helyett.
apám egy legnagyobb zseni. olyan messzi és tiszteletteljes, mintha csak a wikipédiát görgetném, mikor rá nézek. csak dátumokat, idézeteket és megsaccolt életeket meg eseményeket látok benne. nekem befogadhatatlan és feldolgozatlan az a sok információ, amit a hallgatásaink során megszereztem belőle. szóval, a verseimben ezeket cédulákká igyekszem illeszteni, hogy szabaduljak tőlük.
mi ketten legjobb barátok voltunk :) apatörténetileg a legszebb időszak volt mindkettőnk életében, a 9 év. aztán a másik kilenc év, az apatörténetileg oktalan hanyatlás. semmi okunk nem volt eltávolodni. hacsak az nem, hogy, az emberi kapcsolatok is korszakosítottak, és apám nekem csak 9 évig volt az apám. a másik kilenc évet meg én kell megtörténelemhamisítsam a hülyén fájdalmas verseimben.
Mamamaci402014. június 1. 11:28
engem is megrázott, ez a nekem-tükör, köszönöm, egyébként szerintem nem hihetetlen tehetség, valami elégtétel nekünk is kell, s úgy veszem észre, zaklatott gyermekkorunkért általában tollat kapunk cserébe...hála érte Istennek!
baramara2014. június 1. 11:12
Nekem meg a versedet olvasva az jutott eszembe, hogy mégis kaptál - ha érzelmet nem is - talán nagyon sokat... ez a tehetség, ami benned van, nélküle, és az ő felmenői nélkül nem lenne! ...és ezt ki kell használni!
A versed lenyűgözött!
Pera762014. június 1. 11:02
Azon gondolkozok sokat, hogy ennyicska idősen hogy vagy képes tökéletesen meglátni a dolgok, jelenségek, gondolatok, álmok, érzelmek, emberek mögöttit, azt hogy miből lehetett olyan, ami és úgy, ahogy.
Áldott-átkozott veledszületett képesség az, hogy beláss egészen a mélyen is túl, tovább-tovább, ahová néhány embernek sok-sok év tapasztalatával is alig sikerül, s a legtöbbnek sosem.
Itt áll egy 18 éves lány. És tenyerén forgatja érthetővé világot.
...............
Amúgy az én apámról is teljesmértékű képet festettél.
Bugatti3502014. június 1. 10:48
Bennem meg az van, érzelem helyett
,hogy unalmasan elfojtott verseket írok
...az ellenkezője van most is előttem!
Kicsikinga2014. június 1. 10:38
"Mert a bántalmazott férfiak már csak
ilyen megalázni is szorongó lányokat szülnek."
Az egész versed megrázott.
Törölt tag2014. június 1. 10:37
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2014. június 1. 10:26
Törölt hozzászólás.
Torpilla31812014. június 1. 10:21
"Bennem meg az van, érzelem helyett
,hogy unalmasan elfojtott verseket írok
apámról meg Istenről. Érzelem helyett
már minden kapható a torkokban.
Mint a leszűrt tej föle alatt
egy egész kiszakadt szűrő,
a szemből úgy szakad ki
minden jó vagy rossz szülő."
(Tetszik... picit figyelj a vesszőkre, amik a sor elején vannak...)
Az a helyzet, hogy felnőtt vagy.
Nem tudlak gyermekként kezelni.
Látásmódod, felfogásod sokunknál érettebb. De ez így nincs jól. Mert kellene a gyermekkor. A negatív hatás mentes család. Az érték, ami megölel, nem pedig pofon ver.
Ölellek...
és köszönöm.
Bravó!
Molnar-Jolan2014. június 1. 09:00
Védett férfiak...(Merle) :-)
Jó vers.
Ez a tejfölös, meg anyatejes asszociáció nagyon gyakran előjön nálad. :)
petruchio2014. június 1. 08:56
" a bántalmazott férfiak már csak
ilyen megalázni is szorongó lányokat szülnek"
BakosErika2014. június 1. 07:54
Apámmá disszidált
egyetlen kisebbségem.
Nézem, ahogy ő eszik
és ő nézi, hogy én nem....
Eszméletlen jó vers....
csillogo2014. június 1. 07:47
"már minden kapható a torkokban.
Mint a leszűrt tej föle alatt
egy egész kiszakadt szűrő,
a szemből úgy szakad ki
minden jó vagy rossz szülő."
Fantasztikus Vagy!
Grt.
skary2014. június 1. 06:11
úú..kb...és mindnek 43-as a lába :)