actus tragicus

 

 

Mióta nem félek a férfiaktól

nő se vagyok. Kikeményedtek látomásaim

külön formát kapott minden szívverés

és külön szívet minden pozitúra.

Ebben a gazdag szívtelenségben

- egyre halkabb zenétől betörő ablakok -

állandó kilátásom van a szeretetre.

Tudniillik, a maximum érzéketlenség is eksztázis

tartalmas, sűrű és istenre fogékony hidegség

nem ördögi, nem rossz. Vállalt kiűzettetés

mint mezők vállalják saját felgyújtásukat forró nyarakon.

Mert én nemérteni jöttem és nem is látni át

ég és föld többszörös frusztrációját

csak lankadni a szépet, lassítani magamat

ezt a gyomorból keresztényt, csapvízben halakat.

És lefejeztetni magam minden királynak,

a nyilvános vagdalkozás lepkéi szállnak

ágyról ágyra minden egyes este.

Könnyű az Istennek. Nincs esélye a testre.