Gyereksarok

Vers
stapi•  2018. február 23. 16:24

Betűvetés

Betűvetés

Iskolába járok immár,
betűvetést tanulok;
írni fogok, mint a nagyok,
füzet fölé lapulok.

Az ábécé betűi közt
egyik kicsi, másik nagy;
rajzolgatom, kerekítem,
a ceruzám nyomot hagy.

A tanító néni mondta,
ez a vetés mire kell:
tudás fáján jó magasra
mászhatok e jelekkel!

Úgy bizony, mert a kisdiák,
ha olvasni megtanul,
a sok rejtett ismeretlen
ismerőssé alakul.

Mert a betűk jó sorrendben
mondatokat alkotnak,
s ha megtanulsz te is írni,
kulcsa lesz a titoknak.

Mert aki ír, az már akár
könyveket is olvashat,
s az internet káoszában
sok csodára bukkanhat.

A tudomány előttem már
nem lehet egy nagy titok -
Egyetemi évek után
betegeket gyógyítok!

2018. február 10.

stapi•  2017. november 10. 10:04

Golyófalu

Golyófalu
Kurczina Terézia: Kockaváros

Golyófalu négy sarkában
minden golyó csak gurul.
Én nem tudom, nem is láttam,
nem vitt arra egy turul.

Fák és házak, még a kert is,
gömböt formál az egész,
az orvosi rendelőben
gömböt láttat a szemész.

Golyófejű tanárbácsi
golyóbisról magyaráz,
golyófelszín most a téma,
folyton arról gagyarász.

Gömbökből van a macskakő,
gömb a rét, a háztető,
gömbhegyű a ceruza is,
gömb a lábos és fedő.

Golyó pattog a fejekben,
golyót kerget a folyó,
minden kockát, téglát, hengert
elzavart a sok golyó.

Gömburalom állt rendszerbe,
gömbön fut a távirat,
gömb a költő, gömböt költve,
e verse csak átirat.

2017. november 10.

https://www.poet.hu/vers/181974
http://meseles.hu/kurczina-terezia/kurczina-terezia-kockavaros/

stapi•  2017. november 7. 14:13

Fogtündér

Fogtündér

Rami foga mocorog,
ki akarna mászni,
az ajkánál toporog,
'mit be szokott zárni.

"Hátha egyszer kinyílik,"
- mondja fájón, sandán -
"nem számolok én tízig,
átugrok a csapdán!"

Így is tett a kis tejfog,
átcsusszant a résen,
szájban lakni már nem fog,
földre pottyant szépen.

Örült Rami, úgy biz ám,
rohant a papához,
arcocskája oly vidám -
ölelte magához.

"Papa, ezt most elteszem,
párna alatt tartom,
a fogtündért meglesem,
s kinyitom a markom."

De a dolog úgy esett:
nem maradt ő ébren,
reggel pedig ott hevert
egy ötszázas éppen.

"Anya! Apa! Nagypapa!
A fogtündér járt itt.
Pénzt hozott az éjszaka...
Kár, hogy nem egy zsáknyit!"

2017. november 7.

stapi•  2017. október 19. 14:35

Bajnok leszek!

Bajnok leszek!

Kisiskolás lettem én,
piros pontra hajtok,
a picike padokban
én leszek a bajnok.

S mert a tudás drága kincs,
- anyukám is mondta -
tanárnéni a dobozt
a terembe hozta.

Matricákkal van tele,
sok aranyos képpel,
mind tele van pingálva
piros, zöld és kékkel.

Tíz piros pont egyet ér,
s ebből ha lesz három,
tanári dicséretem
füzetembe várom.

Így telik az első év,
aztán jönnek mások,
piros pontok helyébe
ötösöket várok.

S ha majd egyszer véget ér
az iskolás élet,
megveszek én anyának
minden jót és szépet!

2017. október 19.

(Szó érte a ház elejit... Megmutattam "valakinek" az "Iskolába járok én" c. - alább olvasható - versikét, és "nem találta elég pozitívnak". Nos, hát itt egy pozitív. :) )

stapi•  2017. október 16. 15:38

Nagyapó, nagyanyó

Nagyapó, nagyanyó

 

Nagyapó! Nagyanyó!

Kiáltozik a Janó.

Mese kell, mese kell!

Csuda muris a manó.

 

Nagyapó kebelén,

fut a világ, kerekén.

A kerék, ha megáll,

mese ül a peremén.

 

A mesét szeretem,

ha tőletek vehetem.

A szerit tudom én,

nem kell ahhoz egyetem.

 

Öletek melegén,

mesevilág fenekén,

mese, míg fogva tart,

jön a tél, a menetén.

 

Heje-haj, húha, hó,

hull a pihe-puha hó!

Nagyapó, nagyanyó,

öletekbe' csuda jó...

 

De a hó ha libeg,

gyereksereg ott piheg!

Nagyapó, nagyanyó,

a lábatok hol tipeg?

 

Engem is oda vár

az a sok kis jómadár...

Nagyapó, nagyanyó,

vigyetek ki oda már!

 

2017. október 15.