A csöpp óriás

stapi•  2018. április 20. 11:11

A csöpp óriás

 

               Hej, valaha régen, mikor madár se járt az égen, élt egy csöpp kis óriás, aki óriásnak képzelte magát.

 

Azon gondolkodott, hogy mi lenne, ha egy óriás unokája lenne? A nagypapa meg akkora lenne, mint a hegyek.

 

              – Talán van is valahol egy ilyen nagypapám – gondolta. – Utánanézek a mesekönyvekben, hátha írt valaki róla. Talán még engem is megemlítenek benne... – és tovább morfondírozott magában.

 

Elképzelte, hogy a papa a hegyek gyomrában él... – bár ez elég hajmeresztő gondolat, mert ha a nagypapi akkora, mint a hegyek, akkor hogyan férne bele? De azzal zárta elmélkedését, hogy a mesében minden megtörténhet.

 

Tovább vágyakozva kitalálta, hogy ha sikerülne felmásznia a hegyek csúcsa alatti üregekbe, barlangokba, talán még találkozhatna is vele. Persze ez szörnyen fárasztó, és nagyon sok időt venne igénybe, amihez ráadásul óra is kellene... Még hogy óra! Sok-sok óra! Hiszen ki tudja, hány óra alatt tenné meg az utat, és meddig lenne ott a sötétben, mindenkitől elzárva... Így hát elhatározta, hogy odarendel egy csomó órát. Legalább nem fog unatkozni, amíg mindet felhúzogatja. Talán még csörgőóra is lesz köztük, az meg nagyon jó szórakozás!

 

Amint eddig eljutott a gondolataival, rendezni kezdte őket: „Kicsi lennék, odamennék, belemásznék, odavárnék...“ És közben ráébredt, hogy ez mind csak kitaláció, hát így folytatta a sorolást: „De nem lettem, sose lettem, óriásnak se születtem.“ Itt aztán elgörbült a szája, és elkezdett zokogni, mint valami csöppség. Csak akkor hagyta abba, amikor a lába már térdig gázolt a könnyeiben.

 

Hirtelen felnézett, mert eszébe jutott, amit valakitől hallott: a sós víz jó a reumára. Gyorsan ledobta hát a ruháit és jól kiáztatta magát a Könny-tóban, amit csinált. Miután jól kilubickolta magát, eszébe jutott, hogy ha ennek a mesének a báján elmenne innen, akkor ő bizony nem lenne itt! S ha nem lenne itt, akkor talán máshol lenne? Hogy is van ez? A mesehintóban bizonyára van mindenféle jó dolog... Például csutora! Utazáskor az kell, mert hiszen az tulajdonképpen egy óriási kulacs. Épp illik egy óriásgyerekhez, még ha az eléggé csöppecske is. A csutorának biztosan van kupakja is, amit kitekerve lehet inni belőle, aztán vissza lehet tekerni. De jó is lesz!

 

Tovább elmélkedve arra a következtetésre jutott, hogy ha be-, ki tekergetné a csutora kupakját, az mérgében fújna rá, mint valami sündisznó, vagy egy mérges macska, hát visszatért a nagypapihoz. Annak talán ruhája sincs, és azért nem jön el hozzá sose, mert nem mer mutatkozni senki előtt...

 

Na, de ez a mese olyan jó, hogy a bája akár ruhának is használható! S akkor már csak kalap kell, ami meg lehetne a csutora kupakja, és már jöhet is hozzá látogatóba, hát nyilván egyenesen hozzá megy ezzel a csodás mesehintóval. Annál is inkább, mert az apónak biztos van egy jó komája, aki főzni is tud, és akkor talán meghívja őt egy jó kis lakomára a hegy tetején!...

 

Amint idáig ért a gondolataival, a feje hirtelen lehanyatlott, és olyan horkolásba kezdett, hogy a közeledő hegyek riadtan kapták fel a nem létező fejüket. Én is otthagytam őt, hadd aludjon nyugodtan, így aztán nem tudom, mi lett a vége, de ti, ha elég ügyesek vagytok, az eddigiek alapján elég jól megismerhettétek, hát találjátok ki, mit tett, amikor felébredt. Addig én is alszom egyet, jó?

Na, nem bánom, mégiscsak elárulom, hogy amikor felébredt, a gondolataiból összerakott egy versikét, amit ezen a blogon el is olvashattok. A címe: Kicsi lennék

 

2018. április 20.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2018. április 26. 10:17

@Mikijozsa: Igen. Igazam volt... Ez a mese olyan jó, hogy nincs mit hozzáfűzni!!! :))))))))

Mikijozsa2018. április 21. 15:41

@stapi: hát az könnyen előfordulhat :)

stapi2018. április 21. 14:38

@Mikijozsa: Hát, kedves Miklós, nem tudom, mennyire jó, mert már időtlen idők óta fenn van, (több, mint 27 órája!!!), és még mindig csak egy hozzászóló van. Igaz, az nagyon megdicsérte, így aztán könnyen elbízom magam. :)))

Még szerencse, hogy nincs látogatószámláló "felszerelve", mert így nyugodtan gondolhatom, hogy már több ezren olvasták, csak nem mertek hozzászólni, mert olyan jó, mély értelmű alkotás, hogy csak rontanának rajta a kritikájukkal - hiszen a mesében bármi megtörténhet, még ez is. :)))

Bárhogy is van a dolog, köszönöm, hogy itt jártál, köszi a véleményed is! Remélem, HA!!! egyszer a gyerekek elé kerül, vagy a fülükbe jut, nekik is ilyen jó lesz a véleményük, mint a Tied. :) Újfent megköszönve, nagyon szép napot kívánok!

Mikijozsa2018. április 21. 13:27

hu nagyon jó, humorosan játékos mese, kicsiknek nagyoknak szívemből ajánlom, és szép napot az alkotónak