Veled édes a csend, nélküled fáj

Fekete, fehér

 
Ringat az éj, de elkerül az álom,
felhajtom a fedelet a zongorámon,
mozdul a kéz, mozdul a száj,
veled édes a csend, nélküled fáj.
 
Néhány leütés, néhány akkord,
ez a dallam a szívemig hatol,
fekete, fehér, fekete, fehér,
néhány hamis hang is belefér.
 
Közös életünk bíztató kísérlet,
sajnos átgázolt rajta a végzet,
de minden csak akkor ér véget,
ha feladod és nem is remélsz,
fekete, fehér, fekete, fehér,
talán kapunk még egy esélyt,
fekete. fehér, fekete, fehér,
játszom, amíg visszatérsz...


♫  ♫  ♫