Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Midnight Storm
voodoo• 2020. augusztus 1. 16:10 • olvasva: 339
Kerge felhők, tétova Hold
Mindjárt éjfél, már hűvös szellő simogatja vidékem,
néhány perc, s megkondul a kis kápolna harangja,
még ásít egyet, és eltűnik az este az éji sötétben,
itt maradok feneketlen csendszakadékba zuhanva.
Várom a Holdat, várom, hogy ma is újra meséljen,
ám a nyugodt tájat csak a csillagfény simogatja,
apró lámpások hunyorognak az Űr kifakult tükrében,
álmodozó mesekönyvfigurákat rajzol a fényük a falra.
Járkálok fel-alá, mint bódult méh a virág kelyhében,
alhatnék is, a felfrissült levegő hamar elringatna,
várhatnám álmom, de talán ma nem is jön el értem,
lüktet az éjszaka, nyugtalan érzést ültet agyamba.
Rájöttem mi a baj: zivatarfelhők közelednek az égen,
néhány perce pihent a tavam, most rátör a partra,
sírva borulnak a földre a környék fái az őrült szélben,
egy felbőszült szörny erejével zúdul a tájra haragja.
Bár vad fúriaként ront ránk, nem ijeszt meg az orkán,
ablakomon máris jég koppan, ezernyi fehér drágakő,
téli varázslat nyár derekán, és mintha csak álmodnám,
felkáprázik előttem a jégfátyolra varázsolt mesekönyv.
Most olvastam: fékeveszett ciklon rohan át Európán,
annyira szép, mégis csak a házból nézem az ítéletidőt,
glória fénylik a mély álmukból felriadó hegyek ormán,
azt hiszem Isten ül ott trónján, püspöklila felhői közt.
Hajnali három. Az Ég Ura épp tovaszáll fura hintóján,
vágtatnak vele vad felhőparipái a villámfal előtt,
lágyan dúdol a szél, úgy látszik, megnyugodott már,
megtépázta a partot, az erdőket, sok öreg fa kidőlt.
Békés, angyali pillanat egy különös, kora hajnali órán,
égi komédia, melynek az összes díszlete összetört,
mégis lesz hepiend, mert végül a Hold leragyog rám,
én pedig elrepülök: vár távoli kis szigetem + a nagy Ő...
Rozella2020. augusztus 8. 12:57
Lehetne tétova felhők és akár kerge Hold is...:) mindenképp teljes összhangban van zenével és szóval. Az időmérték nagyon illik ehhez a hangulathoz, bámulatos amilyen könnyedséggel áradnak a sorok, bár a téma kissé borús, a képek itt-ott sötétek, de mint tudjuk a felhők felett mindig kék...:) szóval hepiend..:)
ez a két kedvenc részletem:
"Várom a Holdat, várom, hogy ma is újra meséljen,
ám a nyugodt tájat csak a csillagfény simogatja,
apró lámpások hunyorognak az Űr kifakult tükrében,
álmodozó mesekönyvfigurákat rajzol a fényük a falra."
...
"glória fénylik a mély álmukból felriadó hegyek ormán,
azt hiszem Isten ül ott trónján, püspöklila felhői közt"
Gratulálok! További szépeket, emlékezetes, jó nyarat Neked! :)
voodoo2020. augusztus 4. 17:28
@Törölt tag: a legközelebbi zivatarban padlizsán palástot írok rá... :))
@kedvesismeretlen: 117 megtekintésbe én nem számítok, marad Virág és... ? :)))
Törölt tag2020. augusztus 3. 12:42
Törölt hozzászólás.
voodoo2020. augusztus 2. 19:17
@Törölt tag: A jó vers (nálam) zene. Nem arra gondoltam, hogy a dalszövegek az igazi versek, mert sok bárgyú, jó nem minősítek, egyszerű megoldás is születik, de az időmértékes verselés magyarul egész különleges hangzásvilág. Amikor az első zenét ójra meghallgattam, kifolyt a kezemből, egy percet sem gondolkoztam rajta. Persze sokkal jobb kedvemben is talált, mint először, de az már egy másik vers.... A püspöklila felhőkön utólag én is elgondolkoztam, teljesen magától jött. Én is ölellek, a többit te is tudod ... :)
Törölt tag2020. augusztus 1. 20:20
Törölt hozzászólás.
voodoo2020. augusztus 1. 16:25
Ha már ezeket a címkéket hoztam a vers alá, itt hagyok néhány tényleg eléggé személyes gondolatot. Nem csak a versről...
Már szívesen elfelejteném, hogy tavaly ilyenkor elég nyomorult állapotba kerültem, még a kórházat is megjártam, ami persze lelkileg is megviselt. Hozzáteszem, gyerekkorom óta elkerültek a betegségek, de ezek szerint én sem vagyok acélból, amit tavaly nagy nehezen el is fogadtam végül. Azóta sem kerek még minden, mondjuk a kör 360 fokából 350, de az a kerék azért már gurul rendesen így is :)) Nemrég elmentem kontrollra (a vírus miatt most is borzongva), és amíg kiderült, hogy minden (majdnem) ok, se zenélni, se írni (igazából semmihez) nem volt kedvem. Ahogy látjátok, most most már van :)) @Törölt tag: --->))) :)
Legutóbb holdfénysörényű paripámról meséltem, de sajnos olyan, mint a napelem: ahhoz napsütés, a lovamhoz holdfény kell. Megjött az igazi nyár, de nemrég még egymást váltogatták a viharok Európa egén, egy ilyen emlékezetesen nagy éjféli viharról írtam ezeket a sorokat. Úgy kezdődött, hogy Vivaldit bömböltettem, hogy elnyomja a mennydörgést, és közben 2 klikkel rátaláltam midnight storm, summer storm (éji vihar, nyári vihar) témában pár zenére. Most sorban meghallgattam az akkor “gyűjtött” zenéket, és jókedvemben írni kezdtem. Rég hoztam időmértékes sorokat, de amikor a természetről, tájról, ilyesmiről írok, magától jönnek a hexameterek. Ha elhatároznám, vért izzadnék, tapasztalatból mondom. Kicsit a múltkori Holdvágta folytatása ez a vers, leginkább a holdtalanság (és álomtalanság) óráiról, és persze a mindent elsöprő zivatarról. Idehozom a zenéket is az olvasáshoz, remélem megidézi bennetek is a látványt és élményt. Szép napot & zivatarmentes, csillag- és holdfényes éjszakákat!
Az első zene egy rövid zongora-etűd, háttérképén a villámmal, a vágtató lovassal, és az aláfestő zivatar-hangokkal... ezek miatt írtam a verset....
https://www.youtube.com/watch?v=sTca3auf
Ha már emlegettem, idehozom Vivaldit, amúgy is kihagyhatatlan a témában.... :))
https://www.youtube.com/watch?v=zwoRsqkE
A harmadik is nagy klasszikus, az esővel, szélsüvítéssel aláfestett Holdfényszonáta...
https://www.youtube.com/watch?v=FOxTrMxK
És hogy feloldjam Beethoven kissé epikus hangulatát, egy sokkal vidámabb zongoraszóló a táncoló esőcseppekről. Mozart-feeling, mégis modern és az esős hangulatot megszépítő, fülbemászó dallam...