Levelek

voodoo•  2012. július 23. 17:02


Égi mozivászon



A lelkem mélyén,
Egy régi kis kőpadon,
Meg-megpihenek,
Életem filmje,
Az égi mozivásznon,
Előttem pereg.
 

Rohan az idő
És mi egyensúlyozunk
A semmi ágán,
Minden egyes nap
Egy-egy színes falevél
Életünk fáján.


Ha eljön az éj,
Lehull egy újabb levél
És száll a szélben,
Telnek az évek
És sok ezer falevél
Táncol az égen.


A múló percek
Lelkünk falára festett
Sápadt csillagok,
De minden emlék,
Ami a szívünkben él,
Fényesen ragyog!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Moonflower2015. március 1. 18:59

@voodoo (Alexander?): Ez valami csodás. Igen, pont ilyen az élet ha szerencsések vagyunk és maradnak fénylő emlékek.
Ildi

voodoo2012. augusztus 16. 00:21

https://s3.amazonaws.com/objects.artspan .com/member/mbaldwin/500/60029.jpg

voodoo2012. július 23. 18:16

Welcome Kriszta! Tudom, hogy tudok, de mit is? :)))

kkk2012. július 23. 18:06

Kedves Alexander! Köszönöm, köszönöm! :) Zenével együtt olvastam és isteni!!!! Te aztán tudsz valamit... ;) Üdv. Kriszta

voodoo2012. július 23. 17:22

Hoztam egy zenét hozzá.

http://www.youtube.com/watch?v=4gsGHal4j 6M

voodoo2012. július 23. 17:12

pár perce olvastam K. Kovács Kriszta versét. Pár egyszerű sor, de nem hagy nyugodtan továbblépni...

http://www.poet.hu/vers/91946