Az utolsó

voodoo•  2012. október 6. 15:26


Az utolsó három perc


Ha egyedül maradsz az éjszakában,
Mégis önmagadtól félsz legjobban
Az ürességtől  kongó szobádban,
És testedre feszülve fojtogat
Kétséged szűk gyászruhája,
Megoldom a derekadon
Bánatod szoros övét
És szépen, lassan
Leszáll köréd,
Megérint
A sötét
És ha
Majd egy
Apró szikra
Lángra lobban,
A rossz kedved is
Elmenekül nyomban,
És az utolsó három perc
Rendet teremt a káoszban.
Ha kicsit meglazítod válladon
Ruhád pántját és az lassan lehull,
Látod magad a tükörben ruhátlanul,
Meztelen lélekkel, de mégis ártatlanul.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Torpilla31812012. október 6. 21:28

Ez igen....

Lanor2012. október 6. 19:16

Köszönöm! A kettőt együtt tartom meg... :)

voodoo2012. október 6. 17:57

Az eredeti változat legyen a Tiéd Orsi, ez pedig mindenkié... :))

Lanor2012. október 6. 15:55

:)
Maradhat! Köszönöm! :)
És itt a vers is... :)

http://blog.poet.hu/Lanor/en-ruham

voodoo2012. október 6. 15:44

Orsi, érthetőbb lenne (és kevéssé félreérthető) a verseddel együtt...

De csak egy szó és egy mozdulat
és eltűnik innen, ha nagyon zavar... :))

voodoo2012. október 6. 15:36

Hallgasd és olvasd majd együtt.... zene és szó most összeér...! :)

voodoo2012. október 6. 15:34

http://www.youtube.com/watch?v=Vky8KHmcA rM