Így...

gota•  2024. május 12. 17:21  •  olvasva: 36



Nem homályosul el semmi.

Sem a jó, sem a rossz.  

Lélekben most is velem vagytok,

és ezen változtatni nem akarok.


Nem halványul el semmi.

Sem a jó, sem a rossz.

Emlékek élnek, mosolygó képek,

és ezen változtatni nem akarok.


Elment az a két lélek

- feledtették a sok keserű évet -,

aki a gyógyszeremmé lett.

Jutalomjáték volt ez nekem

- talán a karma kárpótolt, rendezte így -,

ezért míg élek, hálával emlékezem.


Várnak rám a túlsó parton,

de amíg maradok:

az emlékeimet fércelgetem,

élem az életem  ahogy nekem tetszik, 

és ezen változtatni nem akarok.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Krisztinka2024. május 14. 10:10

Animanongrata_2024. május 12. 17:47

Minden írásod tartás, szépen emlékezel, szeretlek olvasni.

skary2024. május 12. 17:24

csinálni kő a zéletöt
eddig is ez éltetött