Ki vésővel, kalapáccsal, tollal…

kalapáccsal, vesszőfutás, kertekben, elnézni

 

Az alkotó ember titka az lehet,

hogy nem hátrál, ha a sorsa néha megtörik,

ha a jeges út előtte hirtelen megreped;

meg nem futamodik, csak óvatosabban lépeget.

Ki vésővel, ki kalapáccsal, tollal, vagy ecsettel,

de minden vesszőfutás után új belső rendre lel,

miközben kőbe, fába  vési, versekbe írja,

vászonra festi, hogy nem kell elnézni,

ha rossz a világ, menni kell mindig tovább,

hinni egyre, hogy az ember lelke jó,

amíg áldott keze nyomán

kinyílik a kertekben

tavasszal minden virág,

és hálaimát susog esténként a nád,

míg álomba hajolva dúdolják a fák

egy tiszta tó ringató dalát.

Feladvány: https://forum.poet.hu/kihivas-batraknak---erosen-moderalt-versverseny-kellemes-dijakert