Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
***Hozzád láncolt csillagok
gosivali 2018. február 13. 09:01
Emlék-montázs Jagos István Róbert Emberkáromlás című kötetének verssoraiból
***
Hozzád láncolt csillagok a verssorok
kereszteden kék neonfény pásztáz
lassan alszanak el az idegen álmok
még a madarak sem zajonganak
vizes vertfal a szerelem
ódon várba zárt szörnyeteg
makulátlan az elrontott vers amit féltesz
Te megtisztult
eredendő bűn nélküli gyönyörű lélek
a riadalmat csak játszani lehet
a hajnalokban nincs semmi jó
a hajnalok esősek és hidegek
látom a párkányra fagyott verebet
köröttünk fuldokló verssorok ritmusából
Hozzád láncolt csillagok a verssorok
***
Emlékszem, beszélgettünk versekről, irodalomról, életről, reményekről, közös pontokról, mint például egyik kedvencünk, az Agria irodalmi és kritikai folyóirat, amelyben többször jelentünk meg mindketten, és amelynek főszerkesztője, Dr. Ködöböcz Gábor ajánlja az olvasónak nagy szeretettel, elismeréssel István föntebb említett kötetét. Bohém, kedves, szeretetteli fiatalembernek, ígéretes tehetségnek ismertem meg. Halálról egy szót sem beszéltünk, bár egyidős a fiammal... Talán összetalálkoznak... Emléke, biztató szavai a szívemben élnek, ahogy versei is.
Legyen számára könnyű az égi út!
gosivali2018. február 13. 18:07
@dreaming58: Igen... Túlságosan korán előre ment... Hálás vagyok, hogy legalább az életben egyszer személyesen is találkozhattam vele. Végtelenül sajnálom...
dreaming582018. február 13. 12:38
Torokszorítóan jó lett...
Egy igazi bohém-zseni távozott közülünk...