Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Gyönyörű terhünk
gosivali 2016. július 27. 15:46
Barlang mélyén
megkövült kincsek ős-titkáról
suttog úgy a múlt
ahogy hosszan merengő
sötét szemed óvó leple
szempillád alól
valami időtlenségben rejtőző
mély titok
lopódzik "azóta" felém
hangtalanul
míg szemedből végre
egy fukar könnycsepp
apró gyémántként
a tenyerembe hull
elárulva rút kétkedésem
s szinte vakít a szégyen
amiért ebben a furcsa
fájó időtlenségben
kétkedve kutatom
megkövesült
rejtett fájdalmadat
amely – már tudom –
örökre
a kettőnk
gyönyörű terhe
fájdalmas
titka marad;
elengedtük…
elment örökre
a fiam
a fiad.
2008.
gosivali2016. július 28. 17:53
@Kicsikinga: Néha magam sem hiszem, de tényleg létezik...
Köszönöm szépen kedves törődésedet, Kicsikinga.
Kicsikinga2016. július 28. 17:25
"s szinte vakít a szégyen
amiért ebben a furcsa
fájó időtlenségben
kétkedve kutatom
megkövesült
rejtett fájdalmadat
amely – már tudom –
örökre
a kettőnk
gyönyörű terhe
fájdalmas
titka marad;"
"elengedtük…
elment örökre
a fiam
a fiad."
A bírhatatlan fájdalom, legtöbbször tönkreteszi a kapcsolatok zömét, de létezik ilyen csodálatos, szoros kötelék, is, amiben ketten viszik a nehezet!
Nagyon megható, és gyönyörű, amit írtál!
gosivali2016. július 28. 15:11
@Rozella: Köszönöm a szép gondolatokat, nagyon kedves vagy...
Rozella2016. július 28. 13:31
A fény gyermekét hiába hívja a sötét
örökre dolga van a földön és égen
átragyogni csillag-könnyeken
s megmutatni mily közel a messze-szép.
gosivali2016. július 28. 12:18
@Törölt tag: Köszönöm, hogy itt jártál, Vivien.
Törölt tag2016. július 28. 12:06
Törölt hozzászólás.
gosivali2016. július 28. 08:22
@seamiller: Köszönöm, hogy megálltál itt.
gosivali2016. július 28. 08:21
@Zsuzsa0302: Köszönöm, hogy itt voltál, Zsuzsa drága.
gosivali2016. július 28. 08:21
@petruchio: Köszönöm, hogy benéztél hozzám ezekben a nehéz napokban. :(
Törölt tag2016. július 28. 00:09
Törölt hozzászólás.
Zsuzsa03022016. július 27. 21:29
Szépséges szomorú vers:(
petruchio2016. július 27. 18:51
:((