Gyors (futó) gondolatok

Egy tollal kevergetem a vodka gin-es piám

Kék tinta csábít hogy felvágjam égett retinám

Áramvonalas test simul övem alá, cibál

Gyűlölöm a vékony száját és ahogy harapdál.

Néha én sem értem miért érzem hogy megcsallak

És hogy miért te jársz a fejembe ha bebaszok

Nem értem miért mondasz nemet mikor áthívlak

És mért zavar hogy a  helyeden mással smárolok.

És mikor elküldöm  az esti idegeneket

A pokol alá süllyedek bőgők mert nélküled

Kezemre megkötve fehérneműk tekerednek

Lehúznak és megkínoznak de nem felejtettnek

Szétreped, a fejem egy égő csikk vége

Láncdohányosként szívnak ahogy égek le

Érzem, hogy már kapar sistereg s elnyomnak

A jogát csak a jogát az ucssó szónak

Elnézem haját, mellét, és a derekát

Szemében a már elalvó szikra nyomát

És nem értem, de rí merev szemmel nézem

Ölemben az elfáradt rángatózó kezem.

Pedig ez pontosan az mint egy két éve

S gyötör hogy egyszer meglátom egy tükörbe

Azt kivé váltam, és már más lenne kezem

Mert véresre törném utált önarcképem.

Igazából jobb is ha parázsból füst lesz

Hisz már korom ízű a szám kik kóstolták

Tudják. Én csak bőgők, nem tudlak szeretni

Már te sem.. két csók közt el tudlak feledni.

ez az egész kapcsolatunk csak gyalázás 

az érzéseknek szaga van, lejárt romlás.

alvadt a vér ami a sebből csordogál 

kuss kuss, de ez a szív csak kalapál. 

nem leszek én az a srác aki..

de akkora bűn, ha nincs kedvem megfagyni?

csikorog a zár, bár asszem már le is rohadt.

visszaélsz visszalépsz, oda ahova nem szabad. 

két kézzel kapaszkodok mert leráz a kényszer 

pótutast ültetek helyedre, nem férsz fel.

jobb kezemben a kormány balban Dreher 

koncentrálok hátha egy kanyarban kiesel.

sajnálom ha szét vagyok esve
de hiányzik az ki összerakhatna
maradt még bennünk éreztem az ölelésben
ahogy kezem otthagytam combodra

nyitott szemmel alszok már bébe
talan ezért is fakók  az álmaim
talán tömény alkohol a vérem
talán csak irányítanak a vágyaim

lehet hogy mégse mindent felejtettem
de azért játszadozik a fény az árnyékkal
lehet hogy már a tüdőmnél is feketébb szívem
de hát éjszakából sose lesz nappal.

ááh! üveltéssel szoktak mondatot kezdeni?
brrr! és remegéssel exekhez bújni?
egy picit elvesztél, már ahogy sírsz sem a régi

és tudomh, tudomh hogy ő, és ő, és senki sem érti.

házassági anyakönyv helyett halotti kivonat;
tele firkálták, szívekkel, nagy fekete pecséttel.
ezzel már a pokolba se fogadnak.
de figyu, majd belopózunk egyik éjjel,
legyen társaságunk egymástól félünk,
félünk a csendtől, mi közénk ül, vagy csók, ilyenek s hogy élünk.

de brrr remegek mi ezt nem tehetjük
minket már eltemettek, szép beszédet is mondtak.
anyukám sírt, hugi mindig virágot hoz, sárga szélűt
és tudomh tudomh idelent a napok nagyon unalmasak.

de forgolódj a másik irányba, vannak még szép srácok
neked ez úgyis mindig ment, 
addig én dédelgetem mellkasomon itt ezt a kis kukacot,
majd néha feléd fordulok, nézlek, lassan elrohadok.