Gyors (futó) gondolatok

Fiatal vagyok mint az alkonyat

Szemedbe néz majd mélyre hat

Akarat, az akarat.

Szilánkos mint kit összevertek

Vádlón égve a szemedbe néznek

Szeretet, a szeretet.

Magasan hullámzó homlokok

Torzabbnál torzabb mosolyok

Kik vagytok, mik vagytok? 

És a hamis ajkak közt a levegő

Csak egy pihegésnyi szerető

Már rég nem ő, már rég nem ő.

Lehunyóban az alkonyat, akarat

Már nem ad a szeretet lágy meleget

És kit összevertek csak nézitek, nézitek.

Majd elfogy a levegő, nincs veled a szerető

S mutogatva kérded a tükörképed

Hogy ki is ő? Ki is ő?

Elmosolyodok, a térdedben a remegés a dér
Talán beleborzongsz előre  az árba
Mit az ördög majd tőled számonkér
Talán csak fázol a vékony piros kabátba.

Talán hiányzol
Talán megint neked írok
Talan csak a hóra várok
Sok-sok sötét napok, fekete karácsonyok.

Hazudnék ha nem akarnálak vissza
Én ennél egyszerűbb vagyok,
Utalom a havat nem tagadok
Visszasülyednék? Még maradt szívem hagyjatok.

Tagadnak eleget a hétköznapok
Már rám sem ismersz, újabb élőhalott
A nyárbol nyirkos telet hozott
De a hó, a hó..... a könnyem idén is többet hulott.

"Merse? Tudom már régen beszéltünk 

De rég volt már mit megéltünk

Tudod, hogy sose tudtam ezt így csinálni, 

De ügyesen kitaláltam, hogy fogom elmondani." 

"Neh, ne nézz rám így" 

"De most tényleg ne, sosem bírtam a szemedbe,

Nem tudok nélküled élni 

Próbáltam hidd el próbáltam nem utánad sírni 

De már megbántam hidd el, ne nézz a szemembe." 

"Neh, ne vess meg, tudom beszéltük nincsen újra 

Ne nevess még, másért soha

De érted.." 

"Én is ..." mellkasomnak neki dőlsz hajad simogatom 

"Ez most ilyen soha, soha nem akarom." 

Nehezedik fejed 

Mellkasom lassan süllyed 

És már nem emelkedik 

Zihálni kezdek

Levegőért küzd a testem 

De már nem is igazán reménykedik. 

Agh, felülök, szinte feltámadok ágyamból,

Izzadt pólóm fázok. Hajam a fejemre tapad 

Úgy menekülnék az álomból el a valóságtól,

De fejembe zúg tovább a kéjes selymes hang 

Feketén visszhangoznak az üvöltő szép szavak 

Elmentél, rohadtul elmentél de a hangod 

Heyy a hangod itt hagytad.

Elzsibbad a kezem,  vékony ujjak fonják körül
Hangyásodik, remegek, puha nagy kezed
Ez nem a te kezed ezek kezek.
Mindenkié. Kísértenek.

Beugró foszlány képek zivataros álmok
Mindegyikbe szavalok
Megszólalok ez nem az én hangom, ez a hangod.
Nem neked más, neked olyan tiéd. Ezek hangok.

Miért zokogok miről szavalok
Megfordulnék de hátam mögött az arcképem
Női szemek rajta, kékek barnák könnyesek, vérzők.
Hey!!! Hová viszitek?  Hozzátok vissza a szívem.

Két szó közül a középsőt

Ma is csak bámulhatom

A szememben azt a nőt

Üvegszemcse a tükörben

Bilincsek a kezemnél

Nem értem amit látok 

Kezem a zsebembe

Majd cukin elbúcsúzunk örökre

Fáj a tekintetedbe.

Beletúr a hajamba a szél

Megrezeg a hangom nem kemény

Veled ez már rég nem él

Koccannak a gyűrűim

Forró és puha a bőröd de

Már rég jegesek az ujjaim