Gyors (futó) gondolatok
GondolatokHiszek neked
Jobbra balra csak zúgnak a szavak jelentés nélkül szállnak
Jobbról balról süvítenek egy morajjá vedlik át a szél mi él
Ég a szám ég az arcom szét szed a léted a tegnapod a mának.
Megélem az álmom az űzött sejtelmet a megölt érzelmet remeg a fél.
Bal, jobb, jobb bal nem nem nem szabad ezt nem teheted
Üldöznek, erős férfi nem viselkedik így, szidj szidj de áj, fáj
Nélküled csak sírtam csak maradtam roskadtam emlékek szépek
Szükségem van rád ennél többet érdemlünk ha kérünk de áj fáj.
Senki nincs veled mindenki súgja jobb nélküled ne szeresd
Minek, nem teheted, nem szeretheted, nem élhetek
De én tudom tudom már rég tudom hogy nem élhetek
A rajtba aranyba múltba burkolva a szívem nélküled.
Hiányzol szükségem van rád jobban mint bármikor
Kinevethetnek de tudom, hogy te érted mit érzek
Egy picit illünk is egymáshoz hiszek neked múltkor
Is hittem, de hiszem hogy megélem hogy ez más lett.
Cicero vállán zogokva
Gyűrűm fekete mint a szén
Azt hiszem még neked vettem
Úgy emlékszem akkor még fénylett mint én
Soha nem tudtam átadni ihhh hehe nem
Nem akarom többet hallani, hogy szeretlek
Hazugságban ringatni magad kattogva
És egymásra kötözve az elmúlt emlékek
Szorítása között levegőért kapkodva.
Mély sikolyba hagyja el megviselt lelkem
Része mi még belőled fakad, érted létezik
Szabad óember láncait szaggatott veszedelem
Emelt fővel de megvetve gőgösen érkezik.
Nevetségbe fulladt az az irdatlan szerelem
Amiért mindent eldobott a naív létezés
Mégis csak beszürkül az a csalfa smaragd szem
De nem rajtam prraa nagyon nem de hogy hát és
Thank you thank you thats all
Boldoggá tettél
És csak egyszer öltél
Akkor kurvajóvolt most meg fall
Futó kalandom veled
Tegnap még majd meghaltam a szemeidért
Mivel szépen hazudtál.
Befagyott beléd a forróság
Amit a kezemtől kaptál.
De tudom, hogy úgy volt, úgy volt
És, hogy így lesz, így lesz
És, hogy az már a múlt
Nélkülem biztos könnyebb
Sokat nevettél és mosolyogtál
Pillanatok miket kívántunk hátha örökké tart
Elvesztél majd megint megtaláltál
Hittem az örökkében, de téged ez zavart.
Most már nem hiszek
Asszem mindenkit csak bántani fogok
Sajnálom azokat akik majd megszeretnek
Önkéntelen fogok, szépen változok.
De tudom, hogy úgy volt, úgy volt
És, hogy így lesz, így lesz
És, hogy az már a múlt
Nélkülem biztos könnyebb.
De most foglak és elraklak emlékbe
Valahová jó mélyre a farzsebbe.
Majd ha valami fáj, vagy valami túl szép
Előveszem, és nézegetem, kínzó rémkép.
Az ágyadban fekszek
Hajnali kettő van és én rád gondolok
Elszakadt hajnal gyengéden tartó hajszál
Az ágyadban fekszek a síromban forgok.
Feszült izmok áramvonalas simulása
Szorító erő, égetően sima combok
Az ágyadban fekszek, kecses ujjak simítása.
Egy kicsit talán bűn, egy kicsit talán az
Elharapott szeretlek, elharapott ajkak
Az ágyadban fekszek, itt is maradok.
Szinte meztelen
Langyos nyári levegőt szív tüdőnk
Mellettem hasalsz, szinte érzem
Ahogy a balatontban ázott szőke hajadtól
Még jobban lüktet a vérem.
Nagyon kék és szoros az a farmer
Rövid a szára, puha bőröd szinte meztelen
Egyenesre vágott gyepbe temeted mezítlábad
Nyakláncod táncot jár két kis melleden
Forgolódsz s annyi dinamika és nőiesség
Van minden egyes mozdulatodban..
Farkas szemet néz veled a kék messzeség
Nem bírta állni félrenézett zavarában.