giziszalay blogja

giziszalay•  2018. december 3. 18:15

Legyen ma ünnep

 

 

Karácsonyeste van, csendesek a szívek,

Fenyőfák ágain, árvalányhaj libben,

Gyermeki friss kacaj, tölti be a házat,

Falunknak harangja, kondul, hív imára.

 

Gyulladnak a gyertyák, táncolnak a fények,

Betlehemi csillag, felragyog az Égen,

Kitárt tiszta lelkek, örömódát dalolnak,

Béke, szeretet jár, add hírét a jónak.

 

Legyen minden szívnek, ajtaja kitárva,

Ne legyen ma senki, idegen, és árva,

Léphessen be rajta, kinek nincsen mása,

Csak Hite, mi legszebb, ünneplő ruhája.

 

Angyalok az Égből, mind a Földre szállnak,

Boldogságot hoznak, égi-gyertyalángban,

Megváltást, kegyelmet, tiszta fényű lángot,

Hithű, igaz szívre, meghitt, boldogságot.

 

Karácsonyeste van, ünnepelünk, csendben,

Összekulcsolt kézzel, imát mond a gyermek,

Édes tiszta hangján, kérve- kéri, szépen,

Az ő kis családját, áldja meg az Isten.

 

 

 

 

 

giziszalay•  2018. november 25. 18:09

Hófehér kívánság

 

Mint mesevilág, szikrázik az est,

Áhítatos csendre, szólamot fest,

Lelkeknek húrjain, szent dallam kél,

Magasztos ünnepi, éjről mesél.

 

Angyalok szállnak, a házak felett,

Minden hű embert, megérintenek,

Békesség, jóság, legyen, veletek,

Hisz megváltónk, itt van, megszületett.

 

Lelkeddel lássad, mit üzen e Fény!

Járjon át, az áldott, boldog remény.

Karácsony Éj van, ma, szent ima szól,

Meghitten, lágyan, a béke átkarol.

 

Palástként, lágyan, a válladra ül,

Megbékélt lelked is, elcsendesül,

Harangok érc szava, szívekhez ér,

Hozza, a békesség, üzenetét.

 

Fehér az éjszaka, fehér a vágy,

Maradj itt boldogság szívünk falán,

Karácsony értéke, legyél velünk,

Örökkön-örökké, míg létezünk.

giziszalay•  2018. november 14. 21:08

Ünnepi utószó

 

 

Szívemnek harangja némán megkondul,

Sárosan sivár, s oly szomorú a táj,

Hóleplét elhagyva baktat december,

Fürkésző tekintet, válaszra vár.

 

Elillant gyantalég, hol vagy, kereslek,

Gyermeki mosolyom, vajon rám talál?

Fagyosan ásít a fenyőnek lombja,

Díszített magánya, nem szalmaláng.

 

Suttogó imáink szállnak e az Égbe?

Nem látom innen, a köd szitál,

Lobbanó gyertyafény eloltja álmom,

Az a szép karácsony, messzire jár.

 

 

Most még alig szitál, de itt legbelül,

Hófehér színvilág, úgy szíven üt,

Csak állok az ablaknál, s emlékezem,

Jégvilág, nem tudom, hol a helyem.

 

 

Hozd vissza Teremtő, hozd vissza újra,

Besüppedt hóban az Ember nyomát,

Érezze, remegje, a szívnek húrja,

Ember, az emberre, rátalál újra.

 

 

giziszalay•  2018. október 3. 16:19

Október

Október

 

 

Kertek alatt szél szalad,

Vizes kis kabátban,

Didereg az itt maradt,

Gyenge kis madárka.

 

Mező alján, réteken,

Varjú sereg károg,

Rekedt hangon kántálják,

Dió hull a fákról.

 

Sündisznó az avarban,

Télre készülődik,

Cicatáppal jóllakva,

Lustán fészkelődik.

 

Gondos gazda gereblye,

Vigyázza és óvja,

Levéllel őt elvinni,

Nem lenne jó móka.

 

Erdő alján őzmama,

Kicsinyével lépdel,

Ne félj gida semmi baj!

Nem maradunk éhen.

giziszalay•  2018. január 14. 01:20

Utak

 

Ha útra kelsz, ne köszönj el végleg,

Adj reményt, a holnap ébredőknek,

Szemedben fény, lelkedben dallam,

Legyél a fénysugár, balzsam e dalban.

Aprócska könnycsepp, az út porában,

Mit gyorsan felszárít, kelő Nap lángja,

Ha útra kelsz, köszönd meg szépen,

Szerethettél, s szerettek téged.

Kezed, ha int, ne búcsúzz végleg,

Annyit mondj, viszlát! Látlak még-, ígérem.

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom