Nagy Géza-Szabolcs blogja

gezuka79•  2010. október 10. 16:47

Őszi színek

Őszi színek

Most minden vörös, sárga és kék,

Fehér, barna és aranyszínű.

Árnyakra bontják a hangulatok,

Szívemben a ködös reggeli fényt.

 

Most minden magány és elmúlás,

És csak emlékek már a régi hajnalok.

Haloványabb fényekben játszik az est,

Párásabbak reggel az ablakok...

 

Most minden te vagy és én,

És színkockákkal játszanak a fák,

Vágyak és hangok tűnnek el,

Egy elfelejtett horizont szegletén....

 


gezuka79•  2010. október 10. 11:08

Ez volt hát a század

Ez volt hát a század

 

Ez volt hát a század,

s ami még megmaradt.

Öleld át lelkedben a fákat,

s a meggyílkolt szavakat.

 

Ez volt hát az öröm,

Ez volt hát a könny,

Ez volt hát a szenvedés,

s ami még talán jön....

 

Ez volt hát egy ország,

s ami még megmaradt.

Ez volt hát a szabadság,

s amit még mindig nem szabad.

 

Ez volt hát a harc

a tűző nap alatt,

Ez volt hát a szenvedés,

s még nekünk is maradt....

 

2002, Kolozsvár

gezuka79•  2010. október 9. 11:38

Eső

Eső

csendben csobbanó

csillanó csillogó

cseppek csorognak

csurranva cseppenve

megered  csábítón

csiholva tüzeket

lelkemben megremeg

egy végső gondolat

merre vagy?

gezuka79•  2010. október 9. 11:36

Levelet írok neked

Levelet írok neked

könnycseppnyi mondatok

peregnek tollamból

aztán elsírják magukat

a szavak

mint riadt kisfiúk...

gezuka79•  2010. október 9. 11:34

Gyönyörűm, ha az éj leszállt

Gyönyörűm, ha az éj leszállt

 

Gyönyörűm, ha az éj leszáll,

 mint álmos tollú, bús

őszöktől megfáradt sápadt arcú madár...

találkára hívom bogár-szemed,

perceket kérek a zsarnok időtől, habár

az elmúlás húz a mélybe temet...

lila virágszirom-hajadra festve

egy álmos-csókos délután,

mikor az árnyék görcsösen fáj,

ha csókot lehellek gyönge kezedre

nehéz testű fák alatt

elfelejtett falevelekre fektetve arcodat

s lassan már az sem zavar,

ha csillagok vigyáznak ránk

s nedves az avar....

gyönyörűm, ha az éj leszállt

illatos gyönyör-szárnyakon

leheletnyi léptek hamvát

beborítják szürke, fáklyás magányú

éjszakák....

gyönyörűm, ha az éj leszállt

lustán botladozó szócsatákon át

gépbe kattogtatom hajadnak illatát,

szemednek szusszanásnyi máglya-csillagát

ha az éj leszállt.....