A magány dimenziói

gezuka79•  2011. február 3. 20:52

A magány dimenziói

(kinga táncol)

 

lassan elolvad a járda

meztelen dióhéj-sarka

fénycsíkok légiói indulnak

harcba...

pörögve forog a vágy

kingától délre és keletre

a horizont szempillájára szegezve

északtól nyugatra

hajlik a csend...

árnyéka rabságba tart

testét szín-vágyak szítják

szeme örült fényébe

hamuszagú álmok sikoltanak....

míg táncolt...

három perc volt

a mese

az élet

a holnap...

 

(az eső és kinga)

 

hangok utáni sorok

fetrengő vízcsepp

s a rozsdás csatorna végtelen

labirintus-sötétjében

a mozgó tárgyak

meredten belehalnak

a reggelek kárpitjába vésett

semmiségbe...

 

(kinga sír)

egyenként fésülködött

a mozdulatlanság könnyeiben

belerezzent a tébolyult

alkonyatba úszó tükörtörmelék

a lábak elszáradva roskadoztak

az álmok megszakadtak

a szerelmek hallgattak

a tükör arca visszaverte fényét

az aprón gördülő könnycseppeknek...

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2011. február 3. 22:27

Törölt hozzászólás.